Kalauz a tudományos kommunikációban
Hibázhat-e a plágiumszűrő?

Hibázhat-e a plágiumszűrő?

2 perc olvasási idő

Kutatóként lehet, hogy nem te vagy az egyetlen, akinek plágium miatt nem fogadta be a kéziratát a kiadó. Ha úgy érzed, ártatlan vagy, valószínűleg a plágiumszűrő program hamis pozitív (false positive) jelzése miatt utasította el a kiadó a tanulmányodat. Hidd el, nem vagy egyedül. Az egyik érintett kutató szerint egy szerkesztő pár perc alatt ellenőrizni tudta volna a program által küldött jelzést, de a kézirat ellenőrzésében nem volt emberi közreműködés, csak gépi. De mi is az a plágium, és hogyan próbálják ezt kiszűrni?

Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrásmegjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti.

Kislexikon

A folyóiratok szerkesztői a plágium megállapítására plágiumszűrő programok segítségét is igénybe veszik. Ezek a programok azonban valójában nem képesek megállapítani a plágiumot, mivel úgy működnek, hogy azonos részleteket ismernek fel különböző szövegekben, illetve a tartalom meglévő kulcsszavait hasonlítják össze az indexben megtalálható szavakkal. Emiatt az ilyen programoknak gyakran tévednek.

Így verik át a szoftvert

Könnyen megtéveszthető a plágiumszűrő a forrásanyag szövegének felületes átfogalmazásával, bizonyos mondatok átszerkesztésével. A szoftver nem jelez, mivel nem képes a szöveg tartalmának ellenőrzésére. A másik eset az, amikor a programok olyan esetekben is plágiumot jeleznek, amikor szó sincs ilyesmiről. Ekkor az angol nyelvben gyakori, általánosan használt szófordulatokat érzékelik a programok plágiumként. Ezt nevezzük hamis pozitív (false positive) esetnek.

Nyilvánvaló, az emberi döntéshozó képességet nem pótolhatja plágiumszűrő szoftver, azonban nagyban megkönnyítheti a szerkesztők munkáját. A kiadók is felismerték a programok hiányosságait, ezért például az Elseviernél és a Springer Nature-nél is olyan összetett, mesterséges intelligencián alapuló szoftvereket kezdtek el tesztelni, amelyek a mostaniakkal szemben hatékonyabban tudják segíteni a lektorálási folyamatot.

Mesélj nekünk kommentben! Téged vádoltak már meg a plágiumszűrő szoftverek?

Mutasd meg másoknak is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük