Az Impakt Faktor témaköre már nem először jelenik meg a bejegyzéseinkben. Írtunk már arról, hogy miért nem kedvelik a kutatók, illetve beszámoltunk arról is, hogy hogyan változik a számításának módja. Most pedig egy holland egyetem Impakt Faktorral kapcsolatos rendkívüli döntéséről adunk hírt. A 2022-es év elejétől az Utrechti Egyetem más …
Tavaly ősszel a Clarivate Analytics bejelentette, hogy a folyóiratok Impakt Faktorának kiszámítását ezentúl nem a nyomtatott megjelenéstől, hanem az elektronikus publikáció napjától számítják. Az online publikálás egészen az 1990-es évek közepére vezethető vissza, ahol már számos folyóirat jelentette meg cikkeit (vagy az egész folyóiratot) a világhálón. Csaknem két évtizeddel később, …
Az Impakt Faktor (IF) immár 50 éve van a köztudatban, mint a tudományos folyóiratok mérőszáma. Egy mérőszám, ami igen erősen megosztja a kutatói közösséget. Megosztó, mert nem lehet egyetlen szám alapján megítélni egy folyóiratot és megbélyegezni azzal, hogy „jó” vagy „rossz” csak azért, mert a megjelentetett cikkei sok/kevés hivatkozást kaptak. …
A tudományos teljesítménymérés hagyományos mérőszámai mellett a digitális világunkban az alternatív tudománymetriáról is beszélnünk kell, amely a tudományos publikációk és a kutatási eredmények közösségi médiában való idézettségének és az online platformok tudományos tartalmainak mérésére szolgál. A hagyományos mérőszámok, mint az idézettség és a folyóiratok Impakt Faktorai, értékesek, ugyanakkor az online …
Legutóbbi bejegyzésünkben beszámoltunk a VII. Magyar Nyílt Tudományos Fórumról, amelynek fő témája a tudományos teljesítményértékelés átfogó reformját célzó CoARA megállapodás volt, a következőkben pedig a tudománymetria lesz a fókuszban, vagyis a tudománymetriai alapfogalmakat vesszük gorcső alá. Manapság egyre ismertebbé válik a kutatók körében a tudományos publikáció menedzsment és a tudománymetria …
Olvasási idő: 7 perc Múlt heti blogbejegyzésünkben beszámoltunk arról a tudományos berkekben nagy vihart kavaró hírről, mely szerint a Web of Science 50-nél is több folyóiratot távolított el az adatbázisából. Az információ nálunk sem maradt visszhang nélkül. Számos PTE-s szerző keresett meg minket az elmúlt héten afelől érdeklődve, hogy mi lesz az érintett folyóiratokban korábban megjelent közleményeik sorsa, illetve, […]
The post WEB OF SCIENCE-KIZÁRÁS Q&A: Mit jelent a döntés a PTE-s szerzőkre nézve? appeared first on Kalauz.
Korábban már – nem is egyszer- írtunk a tudományos publikálás “veszedelmes imposztorairól” azaz a predátor folyóiratokról. Az ilyen folyóiratok és kiadók csaló tevékenységet folytatnak, az általuk megjelentetett cikkek (ha egyáltalán megjelennek) fabatkát sem érnek, ráadásul csorbítják a szerző hírnevét. Sajnos nem csak a predátor folyóiratok “cápái” szedik az áldozataikat, hanem …
A Make Data Count szerint a kutatási adatok egységes értékelési rendszerének kialakítása a közösség kezében van. A Make Data Count egy globális, közösség alapú kezdeményezés, amely a nyílt kutatási adatok értékelésére fókuszál. Céljuk az aktuális értékelési rendszer fejlesztése a nyílt kutatási adatokra vonatkozóan. A projekt társadalmi és informatikai infrastruktúrái az …
Peer review, open peer review, Impact Faktor és még lehetne sorolni. Ezek fogalmával mind tisztában vannak a fiatal kutatók, de vajon mekkora jelentőséget tulajdonítanak a tudományos világ ilyen jellegű aspektusainak? Mi motiválja őket, hogy belekezdjenek egy kutatásba? Mi alapján választanak folyóiratot a publikációjuknak? Hogyan tesznek szert elismertségre a tudományos közösségen …
A nyílt hozzáférésű publikálás gyakorlata leegyszerűsítette a tudományos publikálást, az eredmények könnyedén hozzáférhetővé váltak. Az open access modell alapja, hogy a cikk megjelentetési költségeit a szerző állja, a közlemény pedig ingyenesen olvasható online. Az üzleti modell a tudományos kiadók körében olyan népszerűvé vált, hogy már több száz open access folyóirat …
