Elkészült a tudományos közleményed, kiválasztottad a megfelelő folyóiratot is. Nincs más hátra minthogy benyújtsd a kéziratod. Nem elrettentésből, de a kéziratok 21%-át “még azon melegében” elutasítják, sőt még a peer review-n átesettek 30%-ának is búcsút intenek. Azért, hogy a te kéziratod ne járjon így, mai írásunkban a teljesség igénye nélkül …
Peer review, open peer review, Impact Faktor és még lehetne sorolni. Ezek fogalmával mind tisztában vannak a fiatal kutatók, de vajon mekkora jelentőséget tulajdonítanak a tudományos világ ilyen jellegű aspektusainak? Mi motiválja őket, hogy belekezdjenek egy kutatásba? Mi alapján választanak folyóiratot a publikációjuknak? Hogyan tesznek szert elismertségre a tudományos közösségen …
Fiatal kutatóként biztos te is megfordultál már egy-két pre-print szerveren. Gondolkodtál valaha azon, hogy a kéziratot bíráló kommentek hány százalékára nem érkezik soha válasz? Vagy esetleg azon, hogy milyen arányban oszlanak meg a bírálatot, dicséretet, javaslatot tartalmazó hozzászólások? Egy négy főből álló csapat (Mario Malički, Joseph Costello, Juan Pablo Alperin, …
A szerkesztők mindennapi munkájának szerves része a szerzőkkel való folyamatos kontaktálás. Ebben a cikkünkben megosztunk veled néhány olyan praktikus tippet, tanácsot, amelyet a folyóirat szerkesztőjével való kapcsolattartás során kitűnően hasznosíthatsz. Előzetes kapcsolatfelvétel a folyóirat szerkesztőjével Ha sikerült kiválasztani a megfelelő folyóiratot a tanulmányod publikálására, akkor az első fontos lépést már …
Tudtad, hogy az első tudományos publikáció 1665-ben, több mint 350 évvel ezelőtt látott napvilágot? Hihetetlen, hogy ma, a 21. században, az internet és a social media korában egy olyan módszert használunk tudományos közlemények megosztására, amelynek gyökerei ilyen régre nyúlnak vissza. Mi is pontosan a folyóirat szerepe napjainkban? Cikkünkben többek között …
A nyílt hozzáférésű publikálás gyakorlata leegyszerűsítette a tudományos publikálást, az eredmények könnyedén hozzáférhetővé váltak. Az open access modell alapja, hogy a cikk megjelentetési költségeit a szerző állja, a közlemény pedig ingyenesen olvasható online. Az üzleti modell a tudományos kiadók körében olyan népszerűvé vált, hogy már több száz open access folyóirat …
Az elmúlt hét bejegyzésében az article processing charge rejtelmeiről beszéltünk. Szó volt a magas publikációs költségek valódi okáról, majd elgondolkodtunk, milyen változásokat hozhat a submission fee bevezetése. A submission fee-t akkor fizetjük, amikor cikkünket beküldjük egy választott folyóirathoz áttekintésre. A tranzakció korántsem jelenti azt, hogy a szóban forgó cikk meg …
Az open access publikálás segítségével a kutatási eredmények hozzáférhetők a nyilvánosság számára a megjelenés pillanatától, ingyenesen. Ebben az esetben a cikk szerzői fizetik meg az open access közlés költségét, tehát a hagyományos előfizetéses rendszer fordítottjával állunk szemben: a fogyasztó helyett az előállító fizet. A kutatásfinanszírozók, az egyetemek és a tudományos …
A COVID-19 arra sarkallta a tudományos kiadókat, hogy közös erővel közvetítsék a vírussal kapcsolatos kutatási eredményeket. Nem ez az első bejegyzésünk arról, hogy a pandémia milyen mértékben változtatta meg a tudományos kommunikációt. Arról már beszéltünk, hogy a pre-printek kulcsfontosságúak a tudományban, viszont a COVID-19 okozta pre-print-áradat a peer review fontosságát …
Számos tudós úgy véli, hogy az open access folyóiratok csak egy bizonyos fokig lehetnek eredményesek a teljes nyílt hozzáférésre való áttérésben, hiszen a peer review és a szerkesztési procedúra még mindig túl sok időbe telik. Korábban már itt az instantscience.hu-n is beszéltünk arról, hogy a pre-printek mennyire fontos aspektusai a …
