Számtalan kérdés van a mesterséges intelligencia szerepének meghatározásáról a szerzői jog vonatkozásában. Néhány héttel ezelőtt egy inspiráló webináriumon vettem részt az SZE szervezésében, ahol Csősz Gergely, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal Szerzői Jogi Főosztályának vezetője beszélt olyan érdekes esetekről, ahol a műhöz az alkotó mesterséges intelligenciát is használt. Az AI tartalmak robbanásszerű növekedése nyilvánvalóan valamilyen szabályozást kíván a szerzői jog oldaláról is, azonban előfordul, hogy semmiféle szabályozás nem áll rendelkezésre ezzel kapcsolatban.
Mit jelent szerzőnek lenni?
Szerzőnek lenni azt jelenti, hogy egy mű előállítása kapcsán minket elismernek. Ha ezt a művet valaki másolni vagy használni szeretné, az engedélyünkre van szüksége. A szerzői jogot bejegyeztetni nem kell, a mű keletkezésével automatikusan létrejön ez is, és személyhez kötött. A szerzői jog nem szabadon átruházható.
Ennek értelmében, tehát állat, vagy gép nem lehet szerző – jogilag. Ebből az következik, hogy a mesterséges intelligencia sem lehet szerző, de ez nem jelenti azt, hogy egy az egyben átvehetem az MI által generált tartalmakat, mintha én lennék azok szerzője.
Mi a helyzet azokkal az esetekkel, amikor a szerző „csak” promptot ír, a gép pedig előállítja az eredményt? Miben más ez, mint amikor a pék géppel dagasztja a tésztát és nem a saját kezével? Nézzünk meg néhány esetet, ahol az MI és a szerzői jog kapcsolata igencsak problémás volt.
Díjnyertes fotó a digitálisan manipulált kategóriában
Amikor Jason Allen 2023-ban„Théâtre D’opéra Spatial” című alkotását a Colorado State Fair képzőművészeti versenyére, az óriási sikert aratott, és a „digitálisan manipulált fénykép” kategóriában húsz másik művészt megelőzve elnyerte az első helyezett kék szalagot és a 300 dolláros díjat. Ez volt az első olyan műalkotás, amely művészeti versenyen díjazott lett.
A pályázatot “Jason M. Allen via Midjourney” címmel nyújtotta be az alkotó, egy percig sem tagadva, hogy a kreativitását a mesterséges intelligencia segítette, noha sokan csalással vádolták a művészt. A képet színeiben és alakzataiban az MI készítette, azonban Allen több órányi utómunkálatot végzett a fotón, manipulálva a részletességet, a színeket és a teljes összképet.
Tehát nem teljesen önálló munka volt, vagy mégis? A verseny szabályzatát állítólag nem szegte meg a művész, a szakmabeliek mégis csalásnak érezték a díjnyertes műalkotást. Érdekes kérdéseket vet fel a helyzet. Allen 64 promptot írt a Midjourneynek, az MI pedig azokat interpretálva generált egy homályos vázlatot, amely alapján dolgozhatott a művész. De a Midjourney adatbázisa tele volt valódi műalkotások másolataival, amelyeket természetesen adatként felhasznál a gép. Akkor ez most a szerzői jog megsértése, plágium? Mi ez? Hol húzzuk meg a határt az inspiráció és a jogsértés között?
Mese a ChatGPT-vel
Nézzünk meg egy magyar esetet. Bereczki Nóra a ChatGPT-t hívta segítségül a kisfia altatásához, 8 óra alatt tizenkét egyperces mesét írtak együtt. A gyermeknél nagy sikert arattak a rövid történetek, az anyuka pedig a LinkedInen is megosztotta a tapasztalatait. A marketing vezető kísérlete nem csak azt a kérdést veti fel, hogy kereskedelmi javakra szert tehet-e ezzel, hanem azt is, hogy ilyen esetben kié a szerzői jog? Járhat-e érte jogdíj? Itt hangsúlyos szerepet kapnak az előállított művel kapcsolatos célok is.
Díjnyertes japán regény
Rie Kudan, díjnyertes japán írónő elismerte, hogy az egyik legszínvonalasabb japán irodalmi díjat nyert műve 5%-ban ChatGPT által generált szövegeket tartalmazott. Vizsgáljuk meg ennek a körülményeit. A könyv egy építészről szól, akinek egy 71 emeletes épületet kell terveznie. Mivel az épület a tervek szerint bűnözők elszállásolására is szolgál, különböző társadalmi helyzetek fejtegetésével is foglalkozik a mű. A főszereplő a történet szerint a mesterséges intelligencia segítségét kéri a munkájában – a könyvben az erről szóló jelenetekben, az MI-vel folytatott párbeszédekben láthatunk ChatGPT által generált sorokat. Ezek pedig szigorúan jelölve és hivatkozva vannak. Az AI generált párbeszédek célja, hogy bemutassa a mesterséges intelligencia önkritikára való képtelenségét, és az ember frusztrációját, amelyeket az MI reakciói váltanak ki. A könyv élesen kritizálja a japán társadalmat és annak nyelvhasználatát.
Ebben az esetben tulajdonképpen még hitelesebb is, hogy az írónő mesterséges intelligenciát használt a könyve megírásához, nem? Viszont tekinthető-e társszerzőnek?
Getty Images vs. Stability AI
2023 elején, az internetes kép- és digitális tartalommegosztó, a Getty Images jogi lépéseket tett a Stability AI szolgáltatóval szemben, miszerint az engedély nélkül használta fel a Gettyn található 12 milliós nagyságrendű vizuális tartalmat a Stable Diffusion nevezetű generatív AI modell mélytanulásához. A képek, videók és egyéb grafikák ebben az esetben szerzői jogvédelem alatt álltak. A Getty Images jogi képviselői szerint a platformjukon elérhető tartalmak engedély nélküli felhasználása az AI tanításához a szerzői jogok megsértését jelenti, továbbá a Stable Diffusion már feltanított verziója által generált képek szintén jogsértőek, hiszen részben a Getty műveit reprodukálják. Úgy tűnik, a viszonylag új Stability AI cég áll nyerésre a perben, melynek oka feltehetően a pontos szabályozás hiánya.
Álláspontok és szabályozások
Vegyünk át néhány említésre érdemes irányelvet, szabályzatot, amelyek már elérhetőek és aktívan hozzájárulnak a mi védelmünkhöz és az AI etikus használatához. Az EU AI Act már 2023 óta szabályozza a mesterséges intelligencia használatát az Európai Unióban, ez az első átfogó keretrendszer, ami az EU digitális stratégiájának szerves része.
Mint a mesterséges intelligencia kulcsszereplője, természetesen az OpenAI is rendelkezik különböző szabályzatokkal az etikus AI használatról. Ehhez kutatásokat végeznek, guideline-okat készítenek és különböző technológiai fejlesztéseket vezetnek be. Az OpenAI emellett külsős specialistákkal és szervezetekkel is együttműködik annak érdekében, hogy széleskörű információt gyűjtsön a mesterséges intelligencia etikus használatáról. A cég elsődleges célja, hogy a mesterséges intelligencia segítse a társadalmat, és ne potenciális veszélyforrás legyen.
A mesterséges intelligencia alapú eszközöknél külön fontos elolvasni a felhasználási feltételeket, amely alapján egyértelműen meghatározható, hogy ki rendelkezhet a tartalommal, például eladható-e a generált tartalom harmadik félnek. Az OpenAI esetében a felhasználó megtarthatja a bevitt adatok és a generált eredmények jogát is. Ugyanakkor ez nem szerző jogi védelmet jelent, habár a prompt állhat szerzői jogvédelem alatt – amennyiben az elég komplex és egyedi.
A Google is nyíltan kommunikál a témáról, az AI használatról szóló összefoglaló, oktató jellegű, iránymutatásokat tartalmazó oldalukat itt találod. A Google álláspontja az, hogy az AI egy túlságosan fontos tényező ahhoz, hogy ne legyen szabályozva.
Az X által működtetett Grok AI is összefoglalta az általuk elfogadhatónak vélt AI használat legfontosabb pontjait. Bár az X-nél inkább az AI mélytanítása a cél, semmint a felhasználók védelme, ezért tavaly óta már a külső cégek számára is lehetséges, hogy felhasználói adatokkal tanítsák a mesterséges intelligenciát, hacsak a felhasználók ezt meg nem tiltják az adott szolgáltatónak.
Záró gondolatok
Kutatóként Téged talán inkább az érdekel a legjobban, hogy a literature reviewt megírathatod-e a ChatGPT-vel. A szakértő szerint meg lehet íratni egy reviewt a mesterséges intelligenciával, de nem lesz szerzői mű, ha saját alkotásként próbáljuk eladni, fennálhat a csalás veszélye. Ugyanígy kérdéses a research gap megállapítására használni. Jogi oldalról nincs akadálya, viszont etikai és morális kérdéseket felvet az ilyen jellegű használata.
A kutatói felhasználás szempontjából, pl. „research gap” megtalálása esetén az a legfontosabb, hogy a döntés és a felelősség a kutatóé. Ha MI javasol egy kutatási irányt, de a kutató nem tudja saját maga megindokolni, hogy miért azt a kutatást választja és milyen alapon akkor az etikai szempontból elfogadhatatlan. Viszont, ha van mondjuk két kutatási irány, ami közül választani szeretne, megkérheti az MI-t, hogy írja le, melyik irány miért lehetne jobb/rosszabb, vagyis a pro és kontra érvek felsorolásával támogathatja a kutató döntését, de nem hozhat helyette döntést.
Egy szó, mint száz, jelenleg egy tanulási fázisban vagyunk, próbálunk megtanulni élni és élni hagyni egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia egy mindennapi használati eszköz. Nyilván ehhez tökéletes stratégia lehet a határok feszegetése, csakúgy, mint a fenti esetekben. Egy kihívásokkal teli időszakot élünk, amely új lehetőségeket tartogat az ember és a gép közötti együttműködések kialakítására. Fontos figyelembe vennünk, hogy nem elegendő csupán a technológiát fejleszteni, a jogrendszert is alakítani kell hozzá. Ehhez pedig különböző területek szakembereinek szoros együttműködésére lesz szükség.