A feketelistás folyóiratokról

A blogon már született egy írás a predátor folyóiratokról, most arról lesz szó, hogy milyen módon lehet ezekről a folyóiratokról információkat szerezni. A múltban már több próbálkozás is volt arra, hogy egy átfogó lista készüljön, amely felsorolja az összes ilyen folyóiratot. Az első próbálkozó Jeffrey Beall volt, a University of …

“Plan S” a gyakorlatban

A tudományos ökoszisztémában végbement változásokra válasz a Plan S, ami a nyílt hozzáférést hivatott felgyorsítani. A legnagyobb akadálya a kultúraváltásnak a kutatási értékelési rendszerben található. Mai napig egy több mint 40 éve megalkotott rendszerre hagyatkozunk, mely általunk is jól ismert módokon kijátszható és manipulálható. Az alábbi 9 Plan S kompatibilis …

A szerzői archiválás útvesztőjében

Gyakran elfelejtjük, hogy az open access publikálás nem egyenlő azzal, hogy százezreket verünk el közlési díjakra. Szerencsére van más módunk is kutatási eredményeink disszeminálására.  A szerzői archiválás lehetőséget biztosít a kutatók számára, hogy a közleményük kéziratát intézményi vagy egyéb repozitóriumban helyezzék el, ezzel biztosítva a nyílt hozzáférést a tudományos munkához. …

Big Deal helyett inkább olvass és publikálj

Miben más a Read&Publish, mint a hagyományos Big Deal? Megoldást jelent az egyetemek terheire, vagy csak olaj a tűzre? Nemrégiben másról sem lehetett hallani tudományos körökben, mint az Elsevier Németországgal, Svédországgal vagy épp hazánkkal vívott csatájáról. Azóta szerencsére lenyugodtak a kedélyek, nyáron Magyarország is Read&Publish szerződést kötött a kiadóval. Az …

Plan S – A tudományos kultúraváltás elindult

A kutatás és az innováció a 21. század alappillérei és kéz a kézben járnak. A tudományos kommunikáció fellendítését egyre több törekvés célozza. A Plan S egy nagyon erős és várva várt irányelv, amely a nyílt hozzáférést (open accesst) helyezi középpontjába.  A Plan S kidolgozását kiváltó okok Az Európai Unió 80 …

Hibázhat-e a plágiumszűrő?

Kutatóként lehet, hogy nem te vagy az egyetlen, akinek plágium miatt nem fogadta be a kéziratát a kiadó. Ha úgy érzed, ártatlan vagy, valószínűleg a plágiumszűrő program hamis pozitív (false positive) jelzése miatt utasította el a kiadó a tanulmányodat. Hidd el, nem vagy egyedül. Az egyik érintett kutató szerint egy …

Elsevier update – újra elérhető a ScienceDirect és a Scopus

Visszakerült az Elsevier térképére Magyarország, mivel 2019 júliusától ismét elérhetővé vált az EISZ konzorciumi tagjai és a korábbi előfizetők számára a kiadó folyóirat-platformja, a ScienceDirect, a SciVal elemző eszköz, illetve a Scopus adatbázis. Az előzmények Az Instantscience első bejegyzése éppen a holland kiadóvállalat körül kialakult helyzettel foglalkozott. 2018-ban már számos …

Visszadobták a cikkemet, mit tegyek?

Az angol “revise” and “resubmit” szavak azok közé tartoznak, amit nagyon nem szeretnénk látni a folyóirattól kapott e-mailben. Mit jelent ez? Tulajdonképpen a folyóirat szerkesztőbizottsága úgy döntött, hogy a cikk ebben a formájában nem az igazi és nem kívánja közölni. De van benne potenciál, így ad egy utolsó esélyt. Mit …

Európa egyetemei összeroskadnak a “big dealek” költségei alatt

Egy friss jelentés arra világít rá, hogy az 5 legnagyobb tudományos kiadó által kínált előfizetéscsomagok évente egymilliárd eurót zsebelnek be az egyetemektől, és ez az összeg egyre csak nőni látszik. Európa felsőoktatási intézményei csaknem egy milliárdot költenek a vezető kiadók folyóirat előfizetéseire. – írja az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) a …

Publikációs platformok – és ami mögöttük van

Új szolgáltatást indított útjára a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) 2018 novemberében annak érdekében, hogy az egyetemi karok, tanszékek, kutatócsoportok folyóiratai számára nyújtson modern, online megjelenési felületet. Ennek apropóján tekintsük át, hogy mik jellemeznek általánosságban egy ilyen felületet, illetve mi az, amit konkrétan szolgáltat a DEENK már több mint …