Ma csupán néhány mondatban szeretnénk ajánlani egy nagyszerű forrást az Open Science kedvelőinek. Az Open Science Radio egy a nyílt hozzáférésű tudomány témakörét feldolgozó podcast Matthias Frommtól. Az Open Science kérdéskörén túl a német hobbirádiós gyakran beszél a Citizen Science-ről (civil tudomány), a nyílt adatokról, – sőt, esett már szó …
Tudtad, hogy az első tudományos publikáció 1665-ben, több mint 350 évvel ezelőtt látott napvilágot? Hihetetlen, hogy ma, a 21. században, az internet és a social media korában egy olyan módszert használunk tudományos közlemények megosztására, amelynek gyökerei ilyen régre nyúlnak vissza. Mi is pontosan a folyóirat szerepe napjainkban? Cikkünkben többek között …
A “Publish or perish” egy visszatérő szállóige, amely megkeseríti a kutatók mindennapjait. Mindenki érzi a nyomást, amelyet a folyamatos publikációs kényszer szül. Sokszor lehet hallani, hogy bizonyos mennyiségű terhelésnek pozitív hatása van a teljesítményre, de a szakadatlan publikációs elvárás egy idő után a legtöbb kutatónál inkább frusztrációt okoz. Ha sokáig …
A nyílt hozzáférésű publikálás gyakorlata leegyszerűsítette a tudományos publikálást, az eredmények könnyedén hozzáférhetővé váltak. Az open access modell alapja, hogy a cikk megjelentetési költségeit a szerző állja, a közlemény pedig ingyenesen olvasható online. Az üzleti modell a tudományos kiadók körében olyan népszerűvé vált, hogy már több száz open access folyóirat …
A PhD fokozat megszerzése után jó ötletnek tűnhet posztdoktori ösztöndíjra pályázni, de nem mindegy mi motivál, hogy erre az útra lépj. A posztdoktori pozíció nemzetközi kutatási tapasztalattal, vagy egy teljesen új kutatási területtel kecsegtethet, ahol kipróbálhatod a képességeidet. A posztdoktori ösztöndíj pályázatra nem szabad úgy tekinteni, mint a doktori cím …
A megfelelő folyóirat kiválasztása a kutatási eredményeink publikálására igazi kihívást jelenthet, még akkor is, ha már tapasztaltak vagyunk ezen a területen. Szerencsére a legtöbb nagy kiadónak van elérhető folyóirat-keresője, amelyek néhány kérdés megválaszolásával vagy az absztrakt beillesztésével kilistázzák azokat a folyóiratokat, amelyek alkalmasak lehetnek a közlemény megjelentetésére. Azonban nagy mértékben …
Az Impakt Faktor (IF) immár 50 éve van a köztudatban, mint a tudományos folyóiratok mérőszáma. Egy mérőszám, ami igen erősen megosztja a kutatói közösséget. Megosztó, mert nem lehet egyetlen szám alapján megítélni egy folyóiratot és megbélyegezni azzal, hogy „jó” vagy „rossz” csak azért, mert a megjelentetett cikkei sok/kevés hivatkozást kaptak. …
Fiatal kutatóként téged is biztosan érdekelnek az új szabályozások, amelyeket a tudományos kommunikációban vezetnek be. Ilyen mandátum a Plan S is, amelyről 2018-ban hallhattunk először. A kezdeményezés fejlődését mi, instantosok is igyekszünk nyomon követni, de vajon érezhető-e már a Plan S bevezetésének tényleges hatása a tudományos kommunikációban? A jó hír …
A szakmai bírálat olyan terület, amit gyakran kritizálnak azért, mert túlságosan szubjektív és elfogult. Az ilyen esetek vizsgálata viszont nagyon körülményes, hiszen a peer review-ról szóló dokumentáció korlátozottan hozzáférhető. Egy horvát-spanyol-olasz szerzőtrió a PEERE adatbázis jelentéseit elemezte, nem szokványos szempontból. A PEERE egy kiadók és kutatók közötti együttműködés, 61 folyóirat …
A tudományos kommunikáció változásával és a nyílt hozzáférés előre törésével egyre nagyobb figyelem övezi a kutatási adatokat is. Ez a téma eléggé megosztja a tudományos közösséget, hiszen egyre több kutatást finanszírozó szervezet rendelkezik az általuk támogatott projekt adatainak nyíltságáról. Tudományterületek szerint is változatos képet mutat az, hogy mennyire hajlandóak az …
