A tudományos kommunikáció változásával és a nyílt hozzáférés előre törésével egyre nagyobb figyelem övezi a kutatási adatokat is. Ez a téma eléggé megosztja a tudományos közösséget, hiszen egyre több kutatást finanszírozó szervezet rendelkezik az általuk támogatott projekt adatainak nyíltságáról. Tudományterületek szerint is változatos képet mutat az, hogy mennyire hajlandóak az …
Trello? Jira? Asana? GitHub? ZenHub? Ismered őket? Használod? A kutatási projektek gyakran extrém komplexitással bírnak, időigényes és bonyolult követni a kutatásban dolgozó csoport feladatait és azok állapotát. A projektmenedzsment szoftverek használata különösen hasznos lehet, ha egyszerre több projekten dolgozol. A feladatkövető rendszerektől elvárható, hogy könnyedén lehessen velük dolgozni, ne kelljen …
A h-index a tudományos élet egyik leggyakrabban használt mutatója a kutatók értékelésére. Amikor Jorge Hirsch, 2005-ben javasolta a tudományos minőség objektív mérésére, még nem gondolta, hogy az elméleti fizikán kívül is ismertté válik. A h-index tulajdonképpen egy arra tett kísérlet, hogy a tudóst egyetlen számmal jellemezzük. A mutatót arra is …
Engedjétek meg, hogy a Magyar Wikipédia napja alkalmából egy Wiki-témájú cikkel kedveskedjünk. A Wikipédia a világ legsikeresebb online enciklopédiája és az egyik legnépszerűbb weboldala, amely jelenleg több mint 3,3 millió angol nyelvű cikket tartalmaz. Emellett a Wikipédia szolgáltatja a legnagyobb online tudásgyűjteményt, amit valaha összegyűjtöttek, ennek megfelelően egyre nagyobb a …
A korlátozás arra kényszerítené a kutatókat, hogy a minőségre koncentráljanak a mennyiség helyett – nyilatkozta Uta Frith, a University College London Kognitív Idegtudományi Intézetének emeritusa. A professzor egyben a British Science Association korábbi elnöke is, tavaly tett javaslatot a tudomány felhígulása ellen. A minőség javítására azt ajánlja, a kutatókat évi …
Ezen a blogon már többször foglalkoztunk azzal, hogy a tudományos kommunikáció, ami hagyományosan publikáció-orientált, mekkora változásokon ment keresztül az utóbbi években. Ehhez kapcsolódóan számtalan cikket szenteltünk annak, hogy bemutassuk, a kutatásokhoz kapcsolódó adatok publikálásának fontosságát. Ez egy nagyon megosztó mégis egyre többször napirendre kerülő témája a teljes kutatási ökoszisztémának. Annak …
Az elmúlt hét bejegyzésében az article processing charge rejtelmeiről beszéltünk. Szó volt a magas publikációs költségek valódi okáról, majd elgondolkodtunk, milyen változásokat hozhat a submission fee bevezetése. A submission fee-t akkor fizetjük, amikor cikkünket beküldjük egy választott folyóirathoz áttekintésre. A tranzakció korántsem jelenti azt, hogy a szóban forgó cikk meg …
Az open access publikálás segítségével a kutatási eredmények hozzáférhetők a nyilvánosság számára a megjelenés pillanatától, ingyenesen. Ebben az esetben a cikk szerzői fizetik meg az open access közlés költségét, tehát a hagyományos előfizetéses rendszer fordítottjával állunk szemben: a fogyasztó helyett az előállító fizet. A kutatásfinanszírozók, az egyetemek és a tudományos …
Hogyan mérhető a kutatói munka értéke anélkül, hogy túlságosan is a publikációs mutatókra támaszkodnánk? A jelenlegi értékelési rendszernek számos kritikáját fogalmazták már meg. Évek óta az alapján ítéljük meg a kutatói munka minőségét, hogy milyen folyóiratban jelenik meg, vagy a kutató hány cikket publikál. A rendszer a minőség helyett inkább …
A COVID-19 arra sarkallta a tudományos kiadókat, hogy közös erővel közvetítsék a vírussal kapcsolatos kutatási eredményeket. Nem ez az első bejegyzésünk arról, hogy a pandémia milyen mértékben változtatta meg a tudományos kommunikációt. Arról már beszéltünk, hogy a pre-printek kulcsfontosságúak a tudományban, viszont a COVID-19 okozta pre-print-áradat a peer review fontosságát …
