A mesterséges intelligencia egyre több ponton kapcsolódik be a kutatói munkába: segíthet a szakirodalom feltérképezésében, összefoglalhat hosszabb szövegeket, támogathatja az adatfeldolgozást, vagy éppen közreműködhet egy kézirat elkészítésében. De mi történik akkor, ha téved? Ki felel egy nem létező hivatkozásért, egy félrevezető összefoglalásért vagy egy hibás következtetésért? És hogyan őrizhető meg …
A tudományos közösség régóta keresi a választ arra a kérdésre, hogyan lehet megítélni egy kutatás valódi értékét. A szakmai lektorálás fontos szűrő, de önmagában nem tévedhetetlen: időhiány, korlátozott szakértői kapacitás és az egyre növekvő publikációs volumen miatt a legjobb bírálati rendszer sem tud minden esetben pontos képet adni egy kutatás …
Ha egy kutatóról szeretnénk képet alkotni, mi jut először eszünkbe? Hány cikke jelent meg? Milyen folyóiratokban publikált? Mennyi idézetet kapott? A tudományos teljesítmény értékelése évtizedeken keresztül elsősorban ezekre a mutatókra épült. A tudomány világa azonban azóta jelentősen megváltozott, és egyre többen teszik fel a kérdést: vajon valóban néhány szám alapján mérhető …
És a legjobb, ha már most elkezdesz kapcsolatot építeni velük. A modern egyetemi könyvtárak ma már nemcsak könyvraktárak, hanem olyan kutatási infrastruktúra lapul meg bennük, amelyet ha jól tudsz használni, akár hónapokkal gyorsíthatja a munkád. Ez a bejegyzés arról szól, miért érdemes fiatal kutatóként tudatosan együtt dolgozni könyvtárosokkal és milyen …
A mesterséges intelligencia gyors fejlődésével és térnyerésével mára már egyértelművé vált, hogy minden tudományterületnek foglalkoznia kell e jelenséggel, egyrészt mert kikerülhetetlenné vált, másrészt pedig megfelelő használattal vitathatatlanul nagy előnyünkre szolgálhat. Az MI azonban fejtörést és óvatosságot okoz(ott) több tudományterületen is, de talán leginkább a humán/bölcsészettudományokban. A „probléma” A bölcsészettudományok egyelőre …
2026. február 6-án, immár tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Pro-M Zrt. és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) a népszerű online eseményt, a Magyar Nyílt Tudományos Fórumot. A kétórás online eseménybe 135 érdeklődő kapcsolódott be, és az előadások után egy igen tartalmas, gondolatébresztő Q&A szekció zárta a napot. …
Az idei évben ismét meghirdetésre került a hazai kutatásfinanszírozás két meghatározó programja: a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP_26) és a Tudományos Mecenatúra Program (MEC_26). A pályázati konstrukciókról és a 2026-os támogatási rendszerről a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) információs napot tartott, amely átfogó képet adott a programok céljairól, …
A mesterséges intelligencia (MI) rohamos terjedése átformálja a tudományos publikálás minden területét, így a peer review folyamatát is. Nem véletlen, hogy a 2025-ös Peer Review Week központi témája „A peer review újragondolása az MI korszakában” („Rethinking Peer Review in the AI Era”) volt, szeptember 15-19. között. Miért nélkülözhetetlen a peer …
Beszéljünk a lehetőségekről és korlátok tudatos kezeléséről a felelős kutatói gyakorlat érdekében. Az MI szerepe az egyetemi életben A mesterséges intelligencia (MI) rohamos terjedése alapjaiban formálja át az egyetemi oktatást és kutatást. A hallgatók számára új tanulási eszközt, az oktatók számára új ismeretátadási módszereket, a kutatók számára pedig hatékonyabb adatfeldolgozási …
Ahogyan azt az elmúlt években láthattuk, a generatív mesterséges intelligencia (MI) rohamosan terjed az egyetemi és kutatói környezetben, valójában ezáltal a kutatás és tanulás módszertana egy új szakaszba lépett, ahol a számítógépes rendszerek által nyújtott segítség egyre hangsúlyosabbá válik. A generatív mesterséges intelligencia A generatív MI lényege, hogy mintázatokat tanul …
