A tudományos kommunikáció egyik legdinamikusabban változó aspektusa a nyílt hozzáférés kérdése. Hétről hétre új ötletek, szabályozások és gyűjtemények jelennek meg, amelyeket ebben a rovatban igyekszünk nyomon követni. Ne maradj le!
Az Utrecht University 2026-2030-as Open Access Policy-je azért különösen érdekes, mert az Open Access kérdését már nem egyszerűen úgy kezeli, hogy „hozzáférhető-e ingyenesen a publikáció?”. A dokumentum ennél jóval tovább megy összekapcsolja a nyílt hozzáférést a szerzői jogokkal, a digitális autonómiával, a kutatási infrastruktúrák közösségi kontrolljával, a tudás méltányos hozzáférésével, …
A mesterséges intelligencia egyre több ponton kapcsolódik be a kutatói munkába: segíthet a szakirodalom feltérképezésében, összefoglalhat hosszabb szövegeket, támogathatja az adatfeldolgozást, vagy éppen közreműködhet egy kézirat elkészítésében. De mi történik akkor, ha téved? Ki felel egy nem létező hivatkozásért, egy félrevezető összefoglalásért vagy egy hibás következtetésért? És hogyan őrizhető meg …
Ha egy kutatóról szeretnénk képet alkotni, mi jut először eszünkbe? Hány cikke jelent meg? Milyen folyóiratokban publikált? Mennyi idézetet kapott? A tudományos teljesítmény értékelése évtizedeken keresztül elsősorban ezekre a mutatókra épült. A tudomány világa azonban azóta jelentősen megváltozott, és egyre többen teszik fel a kérdést: vajon valóban néhány szám alapján mérhető …
2026. február 6-án, immár tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Pro-M Zrt. és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) a népszerű online eseményt, a Magyar Nyílt Tudományos Fórumot. A kétórás online eseménybe 135 érdeklődő kapcsolódott be, és az előadások után egy igen tartalmas, gondolatébresztő Q&A szekció zárta a napot. …
Kedvenc témáink egyike a nyílt hozzáférésű publikálás (Open Access, OA), szélesebb körben pedig a tudományos publikálás finanszírozási oldala. Mai cikkünkben a Transformative Agreementek helyzetét járjuk körbe. A Transformative Agreementek (TA-k) a publikálási krízisre kínáltak megoldást, egyfajta átmenetet biztosítanának a hagyományos, előfizetéses modellek és a nyílt hozzáférés között. Valóban ezt teszik? …
Újabb mérföldkő a nyílt tudomány felé vezető úton, a változás 2025-től lép érvénybe. A nyílt tudomány irányába mutató tendenciák felgyorsultak a nemrégiben felröppenő hír kapcsán, mely szerint a Bill and Melinda Gates Foundation frissítette az open access publikálásra vonatkozó irányelveit. Az alapítványról Az alapítvány célja, hogy valóban egyenlő esélyeket …
A science.org januári bejegyzésében arról a publikációs gyakorlatban régóta tartó vitáról olvashatunk, mely szerint az OA cikkek szélesebb körben növelik az olvasottságot, nagyobb hatást érnek el a tudományban és diverzebb olvasóközönséggel bírnak, mint az előfizetéses közlemények. A nyílt hozzáférés támogatói két évtizede azt állítják, hogy az OA modell megjelenése óta …
Közel 150 résztvevő kapcsolódott be a VII. Magyar Nyílt Tudományos Fórumra, amelyet 2023. június 14-én tartottak. Az online rendezvény a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) és az EOSC Future projekt támogatásával és szervezésével jött létre. Az esemény fő témája a tudományos teljesítményértékelés …
Az OpenAIRE egy európai projekt, melynek központi célja a nyílt tudomány szakmai támogatása. A támogató tevékenységük része az Open Science szakértők által szervezett Train-the-Trainer bootcamp is, melynek nemrég volt a harmadik felvonása. Az Open Science területén a Train-the-Trainer műfaj egyre népszerűbb, hazánkban is volt már több hasonló esemény. A TtT-k …
A Holland Kutatási Tanács (NWO) felkérésére a Norvégiai Kutatási Tanács (RCN) és a Tudományos és Technológiai Tanulmányok Központja (CWTS) egyesítették szakértelmüket, és létrehoztak egy kurzust a nyílt tudományról. Tavaly a kurzuson csak az NWO és az RCN munkatársai vehettek részt, ám a CWTS jóvoltából idén már bárki számára elérhető a …
