Tudj meg mindent a tudományos kommunikáció sajátosságairól! Ha gyakran publikálsz, kutatsz, az itt összegyűjtött helyzetek biztosan ismerősek lesznek számodra.
Itt az instantscience.hu-n már többször említettük az Európai Nyílt Tudományos Együttműködést, – röviden az EOSC-ot –, azonban sok esetben még nekünk is nehézséget okoz röviden, közérthetően összefoglalni, mit is takar ez a kezdeményezés. A European Open Science Cloudra gondolva valószínűleg a legtöbbeteknek egy felhőszolgáltatás ugrik be, ahol a kutatásainkkal kapcsolatos …
Az Open Science, az Open Access körül rengeteg olyan fogalom található, amelyekről sokat hallunk, de keveset beszélünk. A fiatal kutatókat megcélzó workshop célja ezek megismertetése és a kutatási gyakorlatba való átültetés ösztönzése volt. A 21. század digitális forradalma új lehetőségeket és elvárásokat teremtett a tudományos szférában is. A jelen és …
Tudtad, hogy az első tudományos publikáció 1665-ben, több mint 350 évvel ezelőtt látott napvilágot? Hihetetlen, hogy ma, a 21. században, az internet és a social media korában egy olyan módszert használunk tudományos közlemények megosztására, amelynek gyökerei ilyen régre nyúlnak vissza. Mi is pontosan a folyóirat szerepe napjainkban? Cikkünkben többek között …
A “Publish or perish” egy visszatérő szállóige, amely megkeseríti a kutatók mindennapjait. Mindenki érzi a nyomást, amelyet a folyamatos publikációs kényszer szül. Sokszor lehet hallani, hogy bizonyos mennyiségű terhelésnek pozitív hatása van a teljesítményre, de a szakadatlan publikációs elvárás egy idő után a legtöbb kutatónál inkább frusztrációt okoz. Ha sokáig …
Trello? Jira? Asana? GitHub? ZenHub? Ismered őket? Használod? A kutatási projektek gyakran extrém komplexitással bírnak, időigényes és bonyolult követni a kutatásban dolgozó csoport feladatait és azok állapotát. A projektmenedzsment szoftverek használata különösen hasznos lehet, ha egyszerre több projekten dolgozol. A feladatkövető rendszerektől elvárható, hogy könnyedén lehessen velük dolgozni, ne kelljen …
A h-index a tudományos élet egyik leggyakrabban használt mutatója a kutatók értékelésére. Amikor Jorge Hirsch, 2005-ben javasolta a tudományos minőség objektív mérésére, még nem gondolta, hogy az elméleti fizikán kívül is ismertté válik. A h-index tulajdonképpen egy arra tett kísérlet, hogy a tudóst egyetlen számmal jellemezzük. A mutatót arra is …
Engedjétek meg, hogy a Magyar Wikipédia napja alkalmából egy Wiki-témájú cikkel kedveskedjünk. A Wikipédia a világ legsikeresebb online enciklopédiája és az egyik legnépszerűbb weboldala, amely jelenleg több mint 3,3 millió angol nyelvű cikket tartalmaz. Emellett a Wikipédia szolgáltatja a legnagyobb online tudásgyűjteményt, amit valaha összegyűjtöttek, ennek megfelelően egyre nagyobb a …
Hogyan mérhető a kutatói munka értéke anélkül, hogy túlságosan is a publikációs mutatókra támaszkodnánk? A jelenlegi értékelési rendszernek számos kritikáját fogalmazták már meg. Évek óta az alapján ítéljük meg a kutatói munka minőségét, hogy milyen folyóiratban jelenik meg, vagy a kutató hány cikket publikál. A rendszer a minőség helyett inkább …
A COVID-19 arra sarkallta a tudományos kiadókat, hogy közös erővel közvetítsék a vírussal kapcsolatos kutatási eredményeket. Nem ez az első bejegyzésünk arról, hogy a pandémia milyen mértékben változtatta meg a tudományos kommunikációt. Arról már beszéltünk, hogy a pre-printek kulcsfontosságúak a tudományban, viszont a COVID-19 okozta pre-print-áradat a peer review fontosságát …
A koronavírus okozta globális járvány jelenleg az egész világot félelemben tartja, azonban Benedikt Fecher szerint a tudomány előtt eddig példátlan lehetőségeket nyit meg. Fókuszban a komplexitás A komplex problémák magukba foglalják a számos változót, amelyek egymásra hatnak. A változók önmagukban nem értelmezhetők. A COVID-19 elnevezésű betegség pedig komplex probléma. Különös …
