Ha egy kutatóról szeretnénk képet alkotni, mi jut először eszünkbe? Hány cikke jelent meg? Milyen folyóiratokban publikált? Mennyi idézetet kapott? A tudományos teljesítmény értékelése évtizedeken keresztül elsősorban ezekre a mutatókra épült. A tudomány világa azonban azóta jelentősen megváltozott, és egyre többen teszik fel a kérdést: vajon valóban néhány szám alapján mérhető egy kutató munkájának értéke?
Egyre erősebben jelenik meg az a szemlélet, hogy a kutatás értékét nem lehet kizárólag publikációs adatokkal és idézettségi mutatókkal leírni. Ezt az irányt képviseli a CoARA (Coalition for Advancing Research Assessment) nemzetközi kezdeményezés is, amelyhez már több száz egyetem, kutatóintézet és kutatásfinanszírozó szervezet csatlakozott világszerte. A cél egy olyan kutatásértékelési rendszer kialakítása, amely jobban tükrözi a tudomány sokszínűségét és a kutatók valódi hozzájárulását.
Miért van szükség változásra?
A hagyományos értékelési rendszerek gyakran túlzott hangsúlyt helyeznek a publikációk számára, az Impakt Faktorra és az idézettségre. Ezek a mutatók kétségtelenül fontos információkat hordoznak, ugyanakkor nem képesek teljes képet adni a kutatói munkáról.
A kizárólag mennyiségi szemlélet ráadásul olyan ösztönzőket teremthet, amelyek nem mindig a tudomány vagy a társadalom érdekeit szolgálják. Könnyen előfordulhat, hogy a gyorsan publikálható eredmények előnyt élveznek a hosszabb távú, összetettebb vagy nagyobb társadalmi jelentőségű kutatásokkal szemben.
Pedig a tudományos munka jóval többet jelent a cikkek publikálásánál. A kutatók mentorálnak fiatal kollégákat, kutatási adatokat osztanak meg, tudományos közösségeket építenek, oktatnak, együttműködéseket alakítanak ki és gyakran közvetlenül is hozzájárulnak társadalmi, gazdasági vagy környezeti problémák megoldásához. Ezek a tevékenységek azonban sokszor kevéssé jelennek meg a hagyományos értékelési rendszerekben.
A kutatás értéke sokféleképpen megjelenhet
A felelős kutatásértékelés egyik alapelve, hogy a tudományos teljesítményt több dimenzióban érdemes vizsgálni. Egy kutató hozzájárulása megmutatkozhat a publikációk minőségében, de ugyanúgy a nyílt tudomány támogatásában, a kutatási adatok gondos kezelésében, az oktatási tevékenységben, a tudománykommunikációban vagy akár a társadalmi hasznosulásban is.
Ez nem azt jelenti, hogy a publikációk vagy az idézettség elveszítenék jelentőségüket. Sokkal inkább arról van szó, hogy ezek a mutatók a jövőben egy szélesebb értékelési keretrendszer részévé válhatnak, amely árnyaltabban képes bemutatni a kutatói teljesítményt.
Magyarországon is napirenden van a kérdés
A kutatásértékelés reformja a hazai tudományos életben is egyre hangsúlyosabb téma. A HUN-REN által szervezett Regionális CoARA Fórum és a Nemzeti CoARA Fórum résztvevői többek között azt vizsgálták, hogyan lehet a kutatói teljesítményt a jelenleginél igazságosabban és átfogóbban értékelni, valamint hogyan befolyásolhatják ezek a változások a kutatói életpályákat és az intézmények versenyképességét.
A Regionális Fórum a kutatásértékelés reformjának meghatározó európai szereplőit hozta egy asztalhoz. A kelet-európai régióra fókuszáló rendezvényen kilenc országból érkeztek előadók és panelrésztvevők, köztük a CoARA vezető testületeinek képviselői, az Európai Bizottság és az ERC szakértői, valamint hazai és nemzetközi tudománypolitikai szervezetek delegáltjai. A résztvevők sokszínűsége jól mutatta, hogy a kutatásértékelés átalakítása ma már európai szintű közös gondolkodás és együttműködés tárgya.
A Nemzeti Fórum középpontjában a tudományos életpályák jövője állt. A résztvevők azt vizsgálták, hogyan alakíthatók olyan kutatói értékelési rendszerek a kutatóintézetekben és a felsőoktatásban, amelyek egyszerre támogatják a kiválóságot, az esélyegyenlőséget és a tudományos pályák sokszínűségét. Kiemelt figyelmet kaptak a nők tudományos karrierlehetőségei, a pályakezdő és fiatal kutatók helyzete, valamint azok az új értékelési gyakorlatok, amelyek a hagyományos szcientometriai mutatókon túl a kutatók szélesebb körű hozzájárulását is igyekeznek figyelembe venni.
A fórumok egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy nincs minden tudományterületre egyformán alkalmazható megoldás. Más szempontok szerint kell értékelni egy matematikust, egy bölcsészt, egy mérnököt vagy egy orvost. A cél nem egy újabb egységes és merev rendszer kialakítása, hanem olyan keretek megteremtése, amelyek figyelembe veszik a tudományterületek sajátosságait és a kutatói szerepek sokféleségét.
A mesterséges intelligencia korában új szempontok is megjelennek
A fórumokon különösen hangsúlyosan jelent meg a technológia és a mesterséges intelligencia szerepe. Ahogy az MI egyre nagyobb szerepet kap a tudományos információk feldolgozásában, felértékelődnek a jól strukturált kutatási adatok, a nyílt hozzáférésű tudományos tartalmak és a kutatási információs rendszerek minősége.
Érdekes módon ezzel párhuzamosan a nemzeti nyelvek jelentősége sem csökken. A minőségi tudományos tartalmak ugyanis nemcsak a kutatók számára fontosak, hanem hosszú távon hozzájárulnak ahhoz is, hogy egy nyelv megfelelően jelen legyen a digitális térben és a jövő mesterségesintelligencia-rendszereiben.
Nem csak a kutatóknak fontos
A kutatásértékelés első pillantásra technikai vagy intézményi kérdésnek tűnhet, valójában azonban mindenkit érint. Az értékelési rendszerek határozzák meg, milyen kutatások kapnak támogatást, milyen tudományos eredmények születnek, és végső soron milyen tudás jut el a társadalomhoz.
Éppen ezért nem közömbös, hogy mit tekintünk értéknek a tudományban. Ha az értékelés képes figyelembe venni a minőséget, az együttműködést, a nyitottságot és a társadalmi hatást is, akkor olyan kutatási kultúra alakulhat ki, amely nemcsak a tudomány fejlődését, hanem a közjó szolgálatát is hatékonyabban támogatja.
A kérdés ma már nem az, hogy változni fog-e a kutatásértékelés rendszere, hanem az, hogy miként tudjuk ezt a változást úgy alakítani, hogy az valóban a tudomány minőségét, sokszínűségét és társadalmi hasznosságát erősítse.
A blogbejegyzés elkészítéséhez a szerző mesterséges intelligencia alapú szövegalkotó eszközt (OpenAI ChatGPT) használt a szöveg szerkesztésének és átfogalmazásának támogatására.