3 perc olvasási idő

2019. január 11-én új fejezet kezdődött a magyar tudomány életében. Az ominózus pénteki naptól, a világ egyik legnagyobb tudományos kiadóvállalata, az Elsevier nem biztosítja tovább a magyarországi egyetemek és kutatóintézetek számára a ScienceDirect, a Scopus, illetve a SciVal adatbázisok hozzáférését.

Derült égből villámcsapás?

Nem minden előzmény nélküli a kialakult helyzet, az elmúlt időszakban számos külföldi egyetem már korábban megszakította a tárgyalásokat az Elsevierrel. De erről később.

Az első intő jel a magyar kutatói társadalom számára az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program) honlapján 2018 szeptemberében megjelent „A big dealek ideje lejárt: az Open Access-re való áttérés fontosságáról” című cikke lehetett, melyben már szó esett a magyar tárgyalóbizottság és az Elsevier kiadó közti nézetkülönbségekről. Az ellentét okai, hogy az érintett felek sem a szerződés típusában, amely az európai trendeknek megfelelően egy Open Access publikálást támogató megállapodás lett volna, sem az előfizetői díjban nem tudtak megegyezni. Viszont ekkor még volt bizakodásra ok, mivel a tárgyalások folytatásáról adott tájékoztatást az EISZ iroda.

Mint utólag kiderült, az elkövetkező hónapokban a felek álláspontjai nem kerültek közelebb egymáshoz, így az EISZ 2018 decemberében megszakította a tárgyalásokat a holland alapítású kiadóval.

Magyarország egy a sok közül

Ahogyan az előző bejegyzésben már utaltam rá, nem Magyarország az egyetlen, ahol megrekedtek a tárgyalások. Az elmúlt hónapokban számos ország volt kénytelen véget vetni a kiadóval való együttműködésének. 2018 nyarán Németországnak és Svédországnak sem sikerült megállapodásra jutnia a kiadóval, emellett 2019-ben hazánk mellett többek között Norvégia és az USA legnagyobb állami felsőoktatási intézményrendszere, a Kaliforniai Egyetem is csatlakozott az Elsevier bojkotthoz.

3 +1 alternatív megoldás

A következőkben azok a lehetőségek kerülnek felsorolásra, amelyek segítséget jelenthetnek a kialakult helyzetben.

  1. Számos Elsevier folyóirat 2013 előtt megjelent évfolyamának nyomtatott változata elérhető a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában (DEENK). Bővebb információ
  2. Könyvtárközi kölcsönzés keretein belül továbbra is hozzá lehet jutni külföldi könyvárakból Elsevier cikkekhez. Bővebb információ
  3. Az egyetem által 2019-re is előfizetett Clinical Key adatbázison keresztül továbbra is elérhetőek az Elsevier orvosi folyóiratai és e-könyvei, akár otthonról is. Bővebb információ

+1.  Az előfizetés megszűnése ellenére a Scopus adatbázisban a kutatói profilok és a folyóiratokra vonatkozó mutatók is kereshetőek és megtekinthetőek, míg a ScienceDirect esetében továbbra is elérhetőek az open access tartalmak a platformon.

A jövő

Az EISZ tájékoztatása szerint 2019-ben újra tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, amennyiben az Elsevier változtat az üzletpolitikáján és hajlandó a read & publish opcióról tárgyalni.

Te tudsz élni az Elsevier tartalmak nélkül?

Ez is érdekelhet:
Köztudott, hogy az egyes nemzetek nyílt hozzáférésre vonatkozó irányelvei messze nem egységesek. Ez számos akadályt
Proof-reading, azaz korrektúrázás, nyelvi lektorálás.  Célja a tipográfiai és nyelvtani pontatlanságok felderítése és kiküszöbölése. Az
Jó szokásunkhoz híven, szakirodalom olvasgatása közben szembejött velünk egy tavalyi jelentés, melyben a legámulatba ejtőbb
Miben más a Read&Publish, mint a hagyományos Big Deal? Megoldást jelent az egyetemek terheire, vagy
Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük