2015 óta minden évben az LIS-Bibliometrics Committee (Könyvtár-, és Információtudomány Tudománymetriai Bizottság) elvégez egy kérdőíves felmérést, amelyben az alkalmazott tudománymetriák ismertségét elemzik az egyetemeken. Az idei felmérést 218 válaszadó töltötte ki csaknem 42 különböző országból, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 115 főt. Számos spanyol és dél-amerikai egyetem is szánt időt a válaszadásra, ami azért jó hír, mert ez alapján összehasonlítható a brit és a déli országok helyzetét.
A tudomány értékelése és a DORA szerepe
A DORA a San Francisco Declaration on Research Assessment rövidítése., egy kezdeményezésé, amely a tudományos eredmények értékelési rendszerét hivatott újrastrukturálni. 7 évvel ezelőtt az American Society for Cell Biology San Franciscoban tartotta éves gyűlését, melynek keretein belül a kutatási eredmények értékelési rendszeréről, valamint a tudományos irodalom idézettségének kérdéséről tárgyaltak. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy az impakt faktor nem alkalmas a tudományos eredmények minőségbeli értékelésére, és szükség van a folyóiratok minőségének és a cikkek tudományos hatásának összehangolására. A találkozó eredményeit és javaslatait a tudománymetriára vonatkozóan 2013. májusában publikálták.
A felmérés emiatt jelentős szerepet tulajdonított a kezdeményezésnek. Aláírói között egyetemek, folyóirat kiadók és kutatásfinanszírozó szervezetek is megtalálhatóak.
Eredmények
A kérdőívet kitöltők 45%-a válaszolt úgy, hogy az intézményük még nem vette fontolóra a DORA aláírását, 23% pedig már aláírta. A válaszadók nagyjából fele azt felelte, hogy az intézményük már kifejlesztett, vagy tervezi egy saját kutatásértékelési rendszer kialakítását. Az intézmények ezeket nagyrészt a már meglévő kezdeményezések alapján készítik. Ezek közül a legnagyobb hatású a DORA, de a Leiden-i Kiáltvány s népszerű. A kérdőív kitöltői arra is válaszoltak, hogy az intézményükben ki vesz részt a megfelelő mérési alapelvek kidolgozásában. A legtöbben úgy válaszoltak, hogy az egyetemi kutatási irodák végzik el ezt a munkát.
Jó hír, hogy egyre több intézménynek már van, vagy éppen fejlesztés alatt áll egyedi tudománymetriai irányelve. Már a kérdőív kitöltőinek növekvő számából is arra következtethetünk, hogy a tudományos eredmények értékelésének módja egyre több ország érdeklődését kelti fel, a kérdés tehát egyre többeket érint, fontossága pedig folyamatosan nő. Szintén pozitív a tudományos közösség reakciója a kérdőívre, a kitöltők számos érdekes tapasztalatot osztottak meg. Egyre többen veszik számításba az intézményi politikák pozitív hatásait, azonban szem előtt kell tartani azt is, hogy a tudománymetriai rendszer újragondolása nem lehet kizárólag az egyetemek és a könyvtárak felelőssége.