A disszertáció a fiatal doktoranduszok értékelésének egyik legfontosabb szegmense. De jól van ez így?
Nincs még itt az ideje változtatni ezen a gyakorlaton? Szakértők bevonásával erre a kérdésekre keresi a választ Julie Gould, a Nature kiadó gondozásában lévő podcast sorozat The PhD thesis and how to boost its impact című epizódjában.
A „bátorság” a kulcs
Mi alapján lehet eldönteni, hogy valaki képzett kutató –e vagy sem? Ebben a döntésben milyen szerepet kell játszania a doktori értekezésnek? Janet Metcalfe, a kutatók szakmai fejlődését támogató Vitae vezetője szerint ebben a témában „bátornak” kell lenni, és alaposan átgondolni, hogy mi alapján ítélik oda a doktori fokozatot.
Egy lookbook megoldás lehet?
Inger Mewburn, az Ausztrál Nemzeti Egyetem oktatója – nem mellesleg a Thesis Whisper blog alapítója – úgy véli, hogy a természettudomány követhetné az építészet példáját. Az építész hallgatóknak egy portfóliót kell készíteniük, létre kell hozniuk egy úgynevezett lookbook-ot az értékelők és a potenciális munkáltatók számára. A természettudományi végzettségű hallgatók esetében ez a „lookbook” magában foglalhatna különböző dokumentumokat, folyóiratokat, cikkeket, előadásokat, tanusítványokat vagy akár videófájlokat is.
„A PhD célja, hogy önállóan kialakított, teljesen személyre szabott és egyedi tudást teremtő személlyé váljon a doktoranduszhallgató” – véli Gould. – „Szükség van ilyen kreatív szakemberekre, akik valóban különféle kompetenciákkal rendelkeznek ”
A különbség megteremtése a cél
A következő megszólaló David Bogle, az University College London korai karrier programjának a vezetője. Céljuk, hogy kutatásuk hatást gyakoroljon. Ennek érdekében kötelezővé tették az egyoldalas hatásvizsgálati nyilatkozat mellékelését minden dolgozat elejére, amely elmagyarázza a kutatási munka jelentőségét. David belátja, hogy nem minden publikáció fogja megváltani a világot, de azt szeretnék elérni, hogy a hatásvizsgálat révén az emberek legalább elgondolkodjanak egy adott tanulmányon.
Mi a helyzet a publikálási kényszerrel?
2019 októberében Anne-Marie Corat a Nature Human Behaviour-ben megjelent cikkében azzal érvel, hogy a PhD érdemeit nem csupán a publikációknak kell meghatározniuk. Véleménye szerint a tudományos közzététel, mint tapasztalat egy jó dolog, de nem szabad kötelezővé tenni. „Az íráskészség fejlesztése rendkívül fontos része a doktori képzésnek. Emiatt egyértelműen követelménynek kell lennie, hogy a hallgatók tudományos folyóiratokban publikáljanak? A válaszom határozottan nem” – fejezte ki egyértelműen a véleményét Anne-Marie Coriat, a Wellcome Trust kutatási vezetője.
Te érzed magadon a publikálási kényszert? Oszd meg velünk tapasztalataidat!