2026. február 6-án, immár tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Pro-M Zrt. és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) a népszerű online eseményt, a Magyar Nyílt Tudományos Fórumot. A kétórás online eseménybe 135 érdeklődő kapcsolódott be, és az előadások után egy igen tartalmas, gondolatébresztő Q&A szekció zárta a napot.
A Fórum hagyományosan a legaktuálisabb nyílt tudományhoz kapcsolódó témákat járja körül – most sem volt ez másképp. Három kiemelkedő előadás adott átfogó képet a nemzetközi és hazai fejleményekről.
CoARA – A kutatásértékelés reformja halad előre
Balla Andrea, a CoARA Magyar Munkacsoport társelnöke nyitotta az eseményt egy nemzetközi kitekintéssel. A Coalition for Advancing Research Assessment (CoARA) 2022-ben indult kezdeményezés mára több mint 900 szervezetet fog össze világszerte azzal a céllal, hogy gyökeresen átalakítsa a kutatók, kutatócsoportok és intézmények teljesítményének értékelését.
A hagyományos modell legnagyobb hibája, hogy túlzottan támaszkodik a publikációs mutatókra (impakt faktor, h-index, stb.), miközben figyelmen kívül hagyja a tudományos hozzájárulás sokszínűségét. A CoARA ezért az alábbi alapelveket szorgalmazza erőteljesen:
- A tudományos eredmények sokszínűségének valódi elismerése (nem csak cikkek, hanem adathalmazok, szoftverek, tananyagok, társadalmi hatás stb.)
- A folyóirat- és publikáció-alapú mutatók túlzott használatának visszaszorítása
- A peer review munkájának megfelelő értékelése
- A rangsorok (pl. QS, THE) metrikáinak mellőzése az egyéni teljesítményértékelésnél
A hazai kutatói közösség is egyértelműen támogatja ezeket az irányokat: a Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája 2025-ös közös felmérése szerint a magyar kutatók túlnyomó többsége egyetért a CoARA alapelveivel.
A koalíció több munkacsoportban dolgozik párhuzamosan: van, amely az adatkezelés, a mesterséges intelligencia etikája és a kutatási integritás kérdéseit vizsgálja, mások az egyetemi rangsorok kritikájával, illetve a pályázati értékelési gyakorlatok fejlesztésével foglalkoznak.
EOSC – Egy lépéssel közelebb az Európai Tudományos Együttműködéshez
Pompor Zoltán és Lencsés Ákos (Pro-M Zrt.) az European Open Science Cloud (EOSC) jelenlegi állapotáról és a node-koncepcióról számoltak be.
Az EOSC lényege, hogy a már létező, jó minőségű kutatási infrastruktúrákat (adattárak, szuperszámítógépek, felhőszolgáltatások, adatkezelő szoftverek stb.) egyetlen nagy, összehangolt hálózattá fűzze össze. A felhasználók számára a belépési pontokat az ún. node-ok jelentik – eddig 14 ilyen node kezdte meg a működést, és folyamatosan bővül a hálózat.
Az EOSC EU Node 2024-ben indult, és mára egy átfogó dokumentációval rendelkezik, ahol minden szolgáltatáshoz részletes leírás, útmutató érhető el.
A prezentáció második felében az EOSC Gravity projektről esett szó, amely az EOSC működési modelljének finomhangolásával, a node-hálózat megerősítésével, az EOSC Academy létrehozásával, valamint szakmai hálózatok és éves konferenciák támogatásával foglalkozik. 2026 január végén Franciaországban zajlott a projekt Winter School rendezvénye, ahol a résztvevők stratégiai kérdésekről egyeztettek, kapcsolatokat építettek és aktívan alakították a jövőt.
Diamond Open Access és az MTMT3 hazai szerepe
Az utolsó előadásban Holl András (MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgató-helyettese) egy ambiciózus hazai víziót vázolt fel: egy erős Diamond Open Access infrastruktúra kiépítését, amelynek gerincét az MTMT3 (a megújuló Magyar Tudományos Művek Tára) adhatná.
Európában egyre erőteljesebben jelenik meg az igény a Diamond OA modellre, ahol sem a szerzőknek, sem az olvasóknak nem kell fizetniük – a költségeket az intézmények, alapítványok vagy állami források fedezik. Ez kedvezőbb lehetőségeket kínál a drága Gold OA APC-knél (article processing charges) és a még problémásabb hibrid modellnél.
Holl András javaslata:
- Átfogó felmérés a hazai diamond OA igényekről és lehetőségekről
- Kompetenciaközpontok létrehozása a diamond publikálás szakmai támogatására
- Az egyedi azonosítók (ORCID, DOI, ROR stb.) következetes használatának elősegítése
- A már létező infrastruktúrák (ne pedig új aggregátorok) minél hatékonyabb összekapcsolása
Ez a megközelítés hosszú távon jelentősen csökkentheti a magyar kutatói közösség publikációs kiadásait, miközben növelné a tudományos eredmények láthatóságát és társadalmi hasznosulását.
A XIII. Magyar Nyílt Tudományos Fórum ismét bebizonyította, hogy a nyílt tudomány kérdései ma már nem csak „divat”, hanem létező, sürgető feladat a magyar és az európai kutatási ökoszisztéma számára. A CoARA reformja, az EOSC node-hálózat bővülése és a diamond OA felé tett hazai lépések mind abba az irányba mutatnak, hogy a tudomány értékelése és terjesztése emberközelibbé, méltányosabbá és hatékonyabbá váljon.
Köszönjük a szervezőknek (DEENK + Pro-M Zrt.) és az előadóknak a színvonalas, inspiráló prezentációkat – már most várjuk a XIV. alkalmat! Ha lemaradtál, hamarosan megnézheted a fórum felvételét a Videotóriumban!
Ha Te is követed a nyílt tudomány ügyét, kövesd figyelemmel a bejegyzéseinket, és oszd meg a cikket kollégáiddal!