4 perc olvasási idő

Október 31-én a britek EU tagsága hivatalosan és megmásíthatatlanul megszűnik. Miben változik meg az Egyesült Királyság tudományos gyakorlata elhagyva az Uniót? A brit kutatók okkal aggódnak? 

A Brexit már 2016 júniusa óta kardinális téma nemcsak a politikában és a világgazdaságban, de egyre inkább a tudományban is. Az Egyesült Királyság kormánya számos ígéretet tett az ország elkötelezett akadémikusainak mondván, felkészültek arra, hogy az EU tudományos programjaiban továbbra is részt vesznek majd. Ezáltal a brit kutatók nem esnek el az EU támogatási lehetőségeitől. Továbbá garantálják, hogy 2020-ig maximálisan támogatják a már létező EU-s kutatási alapokat. A döntéshozók ugyanakkor a munkavállalói státuszukkal, egészségügyi ellátásukkal és lakhatási jogukkal kapcsolatban is igyekeztek megnyugtatni az aggódó tudósokat.

Horizon 2020

Egyes számítások szerint a Brexit hatására a Horizon 2020 támogatások 45%-ához veszítené el hozzáférését az ország. A kormány nem adja meg a lehetőséget a brit intézményeknek, hogy önállóan koordinálják a nemzetközi, kutatásra fordítható pénzeket. Tekintve, hogy az Egyesült Királyságnak több H2020-as pályázathoz volt köze, mint bármely más országnak, ez jelentős visszaesést ígér a britek kiemelkedő tudományos eredményeit illetően.

Akiket közvetlenül érint 

Első kézből nyilatkoztak brit kutatók a Nature-nek, többen enyhén szólva nincsenek elragadtatva a változástól. 

Cesare Terracciano (kardiológus, Imperial College London) szerint a Brexit elriasztja a tehetségeket. A változás nélkül dinamikusabban bővülne a csapata a laborjában. 

Fabrizio Leisen, a University of Kent statisztikusa azt fontolgatja, hogy politikai okok miatt elhagyja Nagy-Britanniát. A luxemburgi származású statisztikus hasonló okok adta fel kutatói pozícióját Spanyolországban, miután a kormány a pénzügyi válságot követően drasztikus megszorításokat alkalmazott az állami finanszírozásban. Akkor egy teljes havi fizetéséről kellett lemondania, most hasonlókra számít. 

Az Egyesült Királyságban ezidáig a tudomány állami finanszírozása relatíve biztos alapokon nyugodott. A Brexit hatással van az ország közgazdaságára és ami ennél is fontosabb, uniós támogatásoktól zárhatja el a brit akadémikusokat. 

Chiara Bonacchinak (archeológus, Stirling University, UK) ezzel ellentétben esze ágában sincs elhagyni az országot. Az olasz származású Bonacchi azért választotta az Egyesült Királyságot, mert ott számára is adott volt a lehetőség, hogy független kutatóként tevékenykedjen. A politikai változásról még tanulmány is született, melyhez nagyban hozzájárult. 

Ahol egy ajtó bezárul, ott egy másik kinyílik 

Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzet feszültséggel teli, az aggodalom nem alaptalan. Ugyanakkor új lehetőségeket hozhat el a brit tudományos közösségnek. A Brexittel erősödhet a tudományos publikálás kereskedelmi iparága. 

“Amit egy kiadó csapásként él meg, ott egy másik lehetőséget talál.”

Paul Ayris, Case Study: Brexit – and its potential impact for Open Access in the UK

A nyílt hozzáférésű tudomány szabályrendszerét illetően fontos szem előtt tartani, hogy a Brexittel csupán az Európai Uniót hagyja maga mögött az ország, nem egész Európát. A nyílt hozzáférés globális törekvés a tudomány terjesztése érdekében, nem köthető kizárólag az Unióhoz. Európa máris egy jól kiépített open access infrastruktúrával büszkélkedhet.

Az uniós célkitűzések szerint 2020-ra teljes mértékben áttérünk a nyílt hozzáférésre. A britek, mint uniós tagok elkötelezettek a 2020-as cél iránt, azonban kilépésükkel már nem kötelesek követni ezeket az irányelveket. 

A Brexitet követően bármilyen kapcsolat is alakul ki az EU és a UK között, a változás a kihívások mellett lehetőségeket is kínál. Az ország már eddig is hosszú utat tett meg az open access területén, ami a szabályrendszert és az infrastruktúra fejlesztését illeti. Mindezt igyekeztek úgy elérni, hogy a lehető legkevésbé hagyatkozzanak az EU-ra. A brit akadémikusok abban bíznak, új publikálási modellekkel talán irányítható, hogy a tudományos eredmények miként tehetők hozzáférhetővé. 

A kihívásokkal pedig szembe kell nézni. A legnagyobb talán finanszírozás kérdése, az Európai Kutatási Tanács és a H2020-as grantek valóban meghatározók lettek volna a brit tudomány fejlődésében. Az Unió vezető szerepet tölt be az Open Science célok elérésében, az Egyesült Királyság számára tragédiát jelentene, ha maradéktalanul megszakadna minden kapcsolat ebben a kérdésben. 

Szerinted mire számíthatnak a kutatók a Brexit után?

Ez is érdekelhet:
A tudományos ökoszisztémában végbement változásokra válasz a Plan S, ami a nyílt hozzáférést hivatott felgyorsítani.
Gyakran elfelejtjük, hogy az open access publikálás nem egyenlő azzal, hogy százezreket verünk el közlési
Világunk egyre gyorsabban változik, ez nem vitás. A normák és az elvárások is folyamatosan megújulnak.
Az angol "revise" and "resubmit" szavak azok közé tartoznak, amit nagyon nem szeretnénk látni a
Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük