Bizonyára te is találkoztál már különböző tudományos közlemények böngészése során az ajándékszerző kifejezéssel, a szerzőség egy rendkívül megosztó és vitatott típusával. De mit is jelent ez a meghatározás valójában? Mi állhat a kialakulásának és az elterjedésének hátterében? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána a következőkben.
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mit is értünk szerzőség alatt. A tudományos életben sok vita folyik a meghatározásról, de általánosságban abban mindenki egyetért, hogy a szerzőség indokolt, amennyiben az érintett tudományos munkatárs részvétele jelentős az adott kísérlet tervezésében, kivitelezésében, illetve értelmezésében, valamint a cikk tényleges megírásában. Az ICMJE (International Committee of Medical Journal Editors) munkacsoport szerint az alábbi kritériumoknak kell megfelelni a szerzőségért:
- lényeges hozzájárulás az alapkoncepcióhoz és a kivitelezéshez, vagy a közleménnyel kapcsolatos adatok elemzése és értelmezése;
- a cikk kidolgozása vagy lényeges intellektuális tartalmának kritikai felülvizsgálata;
- a közlésre szánt változat végső jóváhagyása.
Ezeknek a kritériumoknak az ismeretében talán könnyebb meghatározni az ajándékszerzőséget, mint a tudományos életben régóta jelen lévő jelenséget.
Az „ajándék” szerzőségről
Érdemes megemlíteni, hogy az „ajándék” szerzőség esetében egy etikailag kifogásolható és nehezen bizonyítható „szerzőséggel” állunk szemben, amelyről akkor beszélhetünk, amikor szívességből vagy egyéb okokból bevesznek valakit az adott tanulmány szerzői közé, annak ellenére, hogy az írásában semmilyen formában nem vett részt, vagy csak az adatgyűjtésben segédkezett – tehát a fent említett kritériumok egyikének sem felel meg.
Okok a szerzőség „ajándékozásának” hátterében
Mind anyagi, mind előmeneteli szempontból egyre nagyobb a közlési kényszer a tudományos életben, ami gyakran visszaélésekhez vezet. A nemzetközileg egyértelműen visszaélésként azonosított egyik ilyen magatartási forma az ajándékként és / vagy honoráriumként adott szerzőség, amelynek az alábbi két típusát különíthetjük el.
Egyrészt történhet saját döntés alapján, ami által az adott szerző tiszteletét vagy barátságát szeretné kifejezni az „ajándékozandó” személy irányában, viszont sokkal gyakrabban valamilyen előny reményében történik, például, hogy a „megajándékozott” neve esetleg növeli a kézirat elfogadásának esélyeit.
Másrészt történhet viszonzásként, amikor például az adott kutató csak az adatgyűjtésben vett részt, vagy a kutatás elvégzéséhez szerzett támogatást, vagy csak a kézirat stilisztikai, nyelvtani javítását végezte és ennek köszönhetően került fel a szerzők közé. Továbbá gyakran – e szerint az elv szerint – az adott kutatást végzők felettese, vezetője is szerepel a szerzők között, holott érdemi szellemi hozzájárulása nem volt a publikációhoz, és nem teljesítette a fentebb már részletezett szerzőségi követelményeket.
Mi lehet a megoldás?
Megoldást jelenthet az a tendencia, miszerint egyre több folyóirat megköveteli, hogy tisztázva legyenek a közreműködő szerzők egyéni hozzájárulásai az adott cikk esetében.
Talán ezzel az intézkedéssel némileg visszaszoríthatóak lesznek a szerzőséggel kapcsolatos visszaélések.
Találkoztál már bármilyen szerzőséggel kapcsolatos problémával egy cikk megjelentetése kapcsán?
Oszd meg velünk a tapasztalataidat!
Tovább olvasnál? Ha felkeltettük az érdeklődésedet a témában, olvass a gift-authorshipről az alábbi cikkekben!
- Gift, honorary or guest authorship
- What is Ghost, Guest, and Gift Authorship in Research?
- Is a gift authorship really a grift authorship?
- A tudományos közlemények szerzőségének néhány etikai és jogi vonatkozásáról
- Paradigmaváltás szükségessége a tudományos teljesítmény értékelése során
- A szerzőség instabilitása: Érdem és felelősség a kortárs orvostudományban
- Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros