2012-ben az Oxfordi Egyetemen egy csapat szoftverfejlesztő gyűlt össze azért, hogy – ahogy ők nevezték – “Együttműködési workshopot” tartsanak. Habár közös volt a hivatásuk (kutatást támogató szoftverek készítése), a munkakörük megnevezése mégis igencsak eltérő volt. A karrierútvonaluk kiépítése pedig gyerekcipőben járt. A workshopon a jelenlévők többek között meghatározták a munkakörük hivatalos elnevezését is: kutatást támogató szoftvermérnök.
Mi történt azóta?
Egy évtizeddel később az Egyesült Királyságban, Európában, Ausztráliában és az Egyesült Állomokban egymás után jöttek létre a kutatást támogató szoftvermérnök csoportok. Az Egyesült Királyságban csaknem 31 egyetemen dolgoznak ebben a munkakörben.
„Ez a nagy szám egyértelmű jele annak, hogy a kutatói szakma előrelendítéséhez szükség van az ilyen tudással rendelkező szakemberek munkája.”
– nyilatkozta Paul Richmond, a Sheffieldi Egyetem kutatást támogató szoftvermérnök csoportvezetője. A Nature által készített interjúban beszélt a szoftverek szerepéről a kutatásban, valamint a szakma jelenlegi státuszáról a 10. évforduló alkalmából.
Milyen feladatai vannak egy kutatást támogató szoftvermérnöknek?
Gyakorlatilag tudományos kutatást támogató szoftvereket készítenek. Jellemzően ők maguk nem vesznek részt kutatásban, hanem számítógépes eszközök fejlesztésével járulnak hozzá a kutatók felbecsülhetetlen munkájához.
Ezt háromféleképpen tehetik meg
- új funkció hozzáadása meglévő eszközhöz
- hibák kijavítás
- új eszközök létrehozása
Milyen típusú projekten dolgoznak?
A tudomány szinte minden területén szoftvereket használnak, így egy szoftvermérnök számos különböző területen megméretteti magát. Jó példa lehet erre a rákos sejtek képalkotó szoftvere vagy a gyalogos forgalom modellezésének projektje.
Ezenkívül egy szoftvermérnök munkájához az is hozzátartozik, hogy felhívja a figyelmet a színvonalas szoftverek jelentőségére. Ezt megteheti úgy, hogy posztdoktorokat vagy végzős PhD hallgatókat tréningel saját fejlesztésű szoftver készítésére. Akár szemináriumot is tarthatnak “jó szoftvergyakorlatok” címmel. Elméletileg 50 ember oktatása hasznosabbnak bizonyul, mint egy adott projekten dolgozni, de gyakorlatban a szakemberek nem tudnak – vagy csak nagyon nehezen- időt szakítani a tréningekre, mentorálásra, mert eléggé leterheltek.
Kinek ajánlott leginkább ez a szakma?
Sok szoftvermérnök már PhD hallgatóként vagy posztdoktorként dolgozott olyan szoftverrel, amely a saját projektjéhez kellett. Ekkor világossá vált számukra, hogy a szoftverrel való munkát jobban élvezték, mint a tényleges kutatást. A szoftvermérnökök többsége rendelkezik PhD fokozattal, de ez egyáltalán nem elvárás. Arra biztatatom a tapasztalt fejlesztőket, aki érdeklődnek a kutatás iránt is, hogy bátran vegyék fontolóra ezt a karrier lehetőséget.
Mivel lenne elégedett a szoftvermérnökök jövőjét illetően?
Szeretném a kutatást támogató szoftvermérnököket egyenrangú partnerkét látni az akadémiai környezetben. Annak ellenére, hogy a kutatások döntő többségében nélkülözhetetlenek a szoftverek használata, az elismerést mégis a professzorok zsebelik be. A szoftverek hatékonyan támogatják a teljes kutatási folyamatot, hiszen nem csak gyorsítják, de hibabiztossá is teszik.
Amennyiben ezen szakma jeles képviselői megkapják a jól megérdemelt elismerést és jutalmat, akkor biztos, hogy ez a karrierút sokkal vonzóbb és transzparensebb lesz.