Arról már korábban írtunk, hogy Oroszországban egy szúrópróbaszerű bizottsági ellenőrzés alkalmával több mint 800 plágiumgyanús cikk került visszavonásra. Ebben a cikkünkben pedig arról számolunk be, hogy miképp tűnt el több mint száz nyíltan elérhető folyóirat az internetről. Kutatók arra lettek figyelmesek, hogy számos open access folyóirat vált inaktívvá 2000 és …
Úgy gondolom, hogy mindenkinek az a célja, hogy sikeres és elégedett legyen a munkájában. Vajon melyek azok a szokások, amelyek a sikeres fiatal kutatókra leginkább jellemzőek? Mai bejegyzésünkben 7 szokást mutatunk be, melyek beépítése a mindennapi szemléletbe, hozzásegíthetnek a kutatói szakma sikereihez. A 7 szokás Dolgozz úgy, mintha az adott …
2012-ben az Oxfordi Egyetemen egy csapat szoftverfejlesztő gyűlt össze azért, hogy – ahogy ők nevezték – “Együttműködési workshopot” tartsanak. Habár közös volt a hivatásuk (kutatást támogató szoftverek készítése), a munkakörük megnevezése mégis igencsak eltérő volt. A karrierútvonaluk kiépítése pedig gyerekcipőben járt. A workshopon a jelenlévők többek között meghatározták a munkakörük …
Múltheti írásunkban általánosságban bemutattuk a hijacked folyóiratokat. Kiderült, hogy miben hasonlítanak és miben térnek el a predátor folyóiratoktól. Mai bejegyzésünkből pedig megtudhatod milyen következményei lehetnek annak, ha nem vagy elég óvatos, illetve adunk néhány tippet, arra vonatkozólag, hogy melyek azok a gyanús jelek a folyóirat weboldalán, melyek láttán jobb, ha …
Korábban már – nem is egyszer- írtunk a tudományos publikálás “veszedelmes imposztorairól” azaz a predátor folyóiratokról. Az ilyen folyóiratok és kiadók csaló tevékenységet folytatnak, az általuk megjelentetett cikkek (ha egyáltalán megjelennek) fabatkát sem érnek, ráadásul csorbítják a szerző hírnevét. Sajnos nem csak a predátor folyóiratok “cápái” szedik az áldozataikat, hanem …
Természetes, hogy olykor-olykor elgondolkodunk azon, hogy valóban a megfelelő karrier útonvonalon járunk-e. Mielőtt azonban döntést hozunk érdemes számos szempontot fontolóra venni, hiszen “a szomszéd fűje mindig zöldebb” mondás – valljuk be- nem minden esetben helytálló. Három egyszerű kérdés megválaszolásával viszont közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. 1. Versenyképes képességeid vannak? Reid Hoffman …
Előző bejegyzéseinkben már sorra vettük a tudományos kézirat részeit, mint a cím, absztrakt, és ide tartozik maga a struktúra is. Most pedig a konklúzió, azaz a következtetések formai követelményét nézzük meg közelebbről, mit kell és mit nem kell tartalmaznia. Miben különbözik a konklúzió az absztrakttól? Lássuk csak, miben állhat a …
Cím, absztrakt, kulcsszavak. Egyszerű dolgoknak tűnnek, de korántsem azok. Fontos, hogy jól körüljárjuk ezeket a témákat is, hiszen ezek azok, amelyekkel legelőször találkozik az olvasó, mielőtt elolvasná a kutatásod. Nézzük meg mire is érdemes külön figyelmet szentelni, ha szeretnél jó első benyomást szerezni. Cím A tanulmányod címe az első tényező, …
Milyen jó lenne egy olyan világban élni, ahol miután elkészült egy tudományos kutatás, másnap már open access megjelenne bármiféle korlátozás nélkül, és persze úgy, hogy szakmailag ellenőrizve van. Be kell látnunk, hogy ez nagy eséllyel örökre egy álom marad. A pre-printek azonban egy kicsit közelebb hozzák ezt a fajta elképzelést. A …
A peer review azaz a szakmai bírálat a publikálási folyamat esszenciális része, melyet előző írásainkban már több aspektusból is megvizsgáltunk. Arról viszont még nem esett szó, hogy milyen tipikus hibákat találnak a bírálók, hogyan építik fel a saját peer review reportjukat és tulajdonképpen mit vesznek legelőször szemügyre mikor elkezdik a …
