Ebben a robbanásszerűen fejlődő digitális korban nehéz megkülönböztetni a valódi kutatási eredményeket az álhírektől. A tudománykommunikáció célja, hogy a tudományról való diskurzust láthatóvá és közérthetővé tegye nem csak a szakmabeliek, de a laikusok számára is. Alappillére a sajtón és a közösségi médián keresztül történő tudományos kutatási eredmények népszerűsítése.
A tudománykommunikáció szerepe
Manapság a tudománykommunikáció valamilyen közérthető formája beépült a nagyobb pályázatok bírálati rendszerébe arra ösztönözve a kutatókat, hogy kutatási eredményeiket mindenki számára érthető formában prezentálni tudják. Éppen ezért válik fontossá Dr. Farkas Alexandra kutató, tudománykommunikátor 50 út a közérthető tudományhoz című kiadványa, amelyből inspirálódhatnak a fiatal kutatók. A tudományos eredmények társadalmi-gazdasági hasznosítása, a tudományhoz való nyílt hozzáférés is szorosan kapcsolódik ehhez a témához, de most ezekről nem ejtünk szót.
A tudománykommunikációnak tehát szignifikáns része, hogy a tudományos eredmények könnyen és érthetően eljussanak a társadalom különböző rétegeihez. Segít abban, hogy a döntéshozók is átlássák és megértsék a komplexebb kutatásokat és kutatási eredményeket, és ennek fényében tudjanak döntéseket hozni.
Mi az a PLS?
E szemlélet eredményeként jött létre az absztrakthoz hasonló műfaj, a Text Plain Language Summary (TPLS vagy PLS). A tudományos cikkek egyszerű nyelvi összefoglalójának megírása magába foglalja a szakterminusok közérthető nyelvre való „lefordítását”, anélkül, hogy a pontosság és hitelesség sérülne. Míg az absztrakt a tágabb értelemben vett ugyan, de tudományos közösségnek szól, a PLS pedig inkább a szélesebb közönséget célozza meg, többek között a (politikai) döntéshozókat, a nyilvánosságot és/vagy a közeli szakterületeket és annak szakembereit. Összességében a rövid, nem több, mint 250 szavas összefoglaló döntő szerepet játszik a tudományos kutatás és a nagy nyilvánosság közötti szakadék áthidalásában, mivel az összetett információkat különböző kontextusokban hozzáférhetőbbé és érthetőbbé teszi.
Ma már egyre gyakrabban várják el a tudományos folyóiratok, hogy a szerző készítsen egy közérthető összegzést a kutatásról és csatolja a kézirathoz. A folyóiratok ezzel az eredményekhez való hozzáférést tennék könnyebbé. Elvárás lehet még kutatásfinanszírozói pályázatoknál, vagy sajtótájékoztatókon, így az újságírók és a nagy nyilvánosság is könnyebben kapcsolódhat az eredményekhez. A PLS értékes kísérő eleme lehet egy konferenciaelőadásnak is akár.
Íme néhány hasznos tipp, amely segít a hatékony, közérthető nyelvű szöveges összefoglaló, avagy a sikeres Plain Language Summary elkészítésében.
Fókuszban a tanulmány
Először is határozd meg a tanulmány fő célkitűzéseit, hipotéziseit és jelentőségét. Majd emeld ki a kutatás legfontosabb szempontjait, beleértve a vizsgált problémá(ka)t, az alkalmazott módszereket, a kapott eredményeket és a megállapítások következményeit. Röviden fejtsd ki miért fontos a kutatás, és hogyan járul hozzá a szakterülethez, vagy hogyan old meg egy bizonyos/valós problémát. Hangsúlyozd az eredmények lehetséges hatását vagy relevanciáját. Az összefoglaló logikus felépítése kövesse a cikk szerkezetét. Kezdj rövid bevezetéssel, majd következzenek a főbb megállapítások, végül zárd le az összefoglalót a kutatás következményeivel vagy alkalmazásaival.
Fókuszban a célközönség
Fontos, hogy meghatározd a célközönséget! Használj egyszerű, hétköznapi nyelvet, kerüld a szakzsargont, a bonyolult terminológiát és komplex mondatszerkezeteket. Amikor csak lehetséges, használj konkrét példákat vagy analógiákat az összetett fogalmak illusztrálására. Add meg a háttérinformációkat, hogy az olvasók megértsék a kutatási kontextust. Ha megírtad és lehetséges, kérj meg valakit, aki nem ismeri a szakterületet, hogy olvassa el az összefoglalót, és adjon visszajelzést. Ez segíteni fog abban, hogy azonosítsd azokat a területeket, amelyek pontosításra vagy javításra szorulnak.
Tippek és eszközök a PLS megírásához
Összegyűjtöttünk néhány népszerű kereskedelmi kiadót, amelyek kiemelt fontosságúnak tartják a közérthető összefoglalókat, és különböző tanácsokkal is ellátják a náluk publikáló szerzőket a kérdésben. A Taylor & Francis kiadó irányelveit itt találod. Minden kiadónál kicsit mások az elvárások, sőt tudományterületi eltérések is lehetnek. A Canadian Science Publishing is összegyűjtött néhány hasznos információt, és egy részletes eszköztárat is népszerűsít, amit az Evidence for Democracy egyesület készített.
Az Elsevier, a Wiley és a Springer kiadók is foglalkoznak a témával.
Neked kellett már PLS-t írnod?