Már egy hónapja, hogy elkezdődött a 2021/22-es akadémiai év. Akár új vagy a tudományos pályán, akár már valamely terület szakértője vagy, tanácsos azzal kezdeni az évet, hogy alaposan átgondolod a céljaidat, illetve priorizálod a feladataidat. Íme 4 kérdés, melynek megválaszolása támpontot adhat az eredményeid hatékony kommunikálásához. Egy jó tervvel a …
Visszatérő kérdés, hogy milyen szerep juthat az egyetemi könyvtáraknak a mai modern korban, ahol a könyvek és nyomtatott folyóiratok jelentősége fokozatosan visszaszorulni látszik az online térben található tartalmak mellett. Mi lesz így ezekkal a memória intézményekkel? Hogyan tudnak naprakész információkat nyújtani a kutatóknak egy olyan világban, amely ilyen gyorsan változik? …
Tudományos ismeretterjesztő podcast műsort indított a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. A műsor az AudMax nevet kapta, az egyetem főépületében található Auditorium Maximum után. “Azért választottuk névnek az egyetem egyik legismertebb terét, mert szimbolizálja a műsorunk célkitűzéseit: széles közönségnek szeretnénk érdekesen bemutatni az egyetemen folyó tudományos munkát, emellett erősíteni kívánjuk az intézmény harmadik missziós tevékenységét” – mondta a hirek.unideb.hu-nak Karácsony Gyöngyi. A DEENK főigazgatója hozzátette: az egyetemi könyvtár mindig is összekötő szerepet töltött be a különböző tudományágak, karok és szervezeti egységek között – ugyanígy …
Tudtad, hogy az első tudományos publikáció 1665-ben, több mint 350 évvel ezelőtt látott napvilágot? Hihetetlen, hogy ma, a 21. században, az internet és a social media korában egy olyan módszert használunk tudományos közlemények megosztására, amelynek gyökerei ilyen régre nyúlnak vissza. Mi is pontosan a folyóirat szerepe napjainkban? Cikkünkben többek között …
Az Impakt Faktor (IF) immár 50 éve van a köztudatban, mint a tudományos folyóiratok mérőszáma. Egy mérőszám, ami igen erősen megosztja a kutatói közösséget. Megosztó, mert nem lehet egyetlen szám alapján megítélni egy folyóiratot és megbélyegezni azzal, hogy „jó” vagy „rossz” csak azért, mert a megjelentetett cikkei sok/kevés hivatkozást kaptak. …
A tudományos kommunikáció változásával és a nyílt hozzáférés előre törésével egyre nagyobb figyelem övezi a kutatási adatokat is. Ez a téma eléggé megosztja a tudományos közösséget, hiszen egyre több kutatást finanszírozó szervezet rendelkezik az általuk támogatott projekt adatainak nyíltságáról. Tudományterületek szerint is változatos képet mutat az, hogy mennyire hajlandóak az …
A h-index a tudományos élet egyik leggyakrabban használt mutatója a kutatók értékelésére. Amikor Jorge Hirsch, 2005-ben javasolta a tudományos minőség objektív mérésére, még nem gondolta, hogy az elméleti fizikán kívül is ismertté válik. A h-index tulajdonképpen egy arra tett kísérlet, hogy a tudóst egyetlen számmal jellemezzük. A mutatót arra is …
A szakértői csoport a tudományos publikálás jelenlegi helyzetét vizsgálta annak érdekében, hogy a jövő Open Science-re vonatkozó általános alapelveit lefektessék. A csoport az Európai Bizottság munkájának megkönnyítése céljából alakult meg, céljuk a nyílt hozzáférésű tudományra vonatkozó szabályrendszer felállítása, amely a jövőben általános normává válhat. A riport a tudományos kommunikáció világának …
A koronavírus megjelenése globális rendszerek egészét teszi jelenleg próbára, ezek egyike a pre-print szerverek minőség-ellenőrzése. A bioRxiv-ra feltöltött friss közlemény a Sars-CoV-2 vírus – a koronavírus-járvány okozója – és a HIV vírus közötti hasonlóságok felfedezéséről talán téves volt, de a lényeg itt az, hogy ez órák leforgása alatt ki is …
