A tudományos folyóiratok címének megváltoztatása nem mindennapos dolog, viszont volt már rá több példa is, hogy egy szerkesztőség úgy döntött, elengedi a korábban használt folyóiratcímet.

Milyen következményekkel jár ez? Hatással lesz-e a tudománymetriára? Miképp érinti a kutatót, aki szerzőként áll kapcsolatban a kiadvánnyal? Ezekre a kérdésekre kerestünk most választ.

Miért változtatja meg a címét a folyóirat?

A folyóiratok címének megváltoztatása legtöbbször arra az okra vezethető vissza, hogy a tématerület, amelyhez a folyóirat kapcsolódik, már nem reprezentálja megfelelően azokat a cikkeket, amelyeket a folyóirat ténylegesen publikál. Vannak hanyatló és dinamikusan fejlődő területek, a tudományos folyóiratok pedig ezeket a változásokat figyelembe véve – sokszor ezek hatására – változnak meg.

A címváltozásra egy másik ok a márkázás lehet. Előfordul, hogy a kiadó egységes márkaépítésbe kezd, ez pedig a folyóiratok részéről is áldozatot követel. A márkázás miatt döntött a címváltoztatás mellett a JAMA is, 2012-ben döntött úgy a kiadó, hogy az Archives of Internal Medicine folyóirat új címmel folytatja tovább a tevékenységét, JAMA Internal Medicine-ként. A kiadó egységesíteni kezdte a folyóiratai címét, annak érdekében, hogy az olvasók a JAMA Network márkával azonosítsák azokat.

Erre a bizonyos változtatásra azért is volt szükség, mert az emberek az „archives” szóhoz egy pejoratív jelentést társítottak, ez pedig a szerkesztőség szerint negatívan befolyásolta a folyóirat olvasottságát.

Mik a névváltoztatás következményei?

Kutatóként, számodra a legfontosabb kérdés valószínűleg az, hogy az Impact Factor változik-e. Mint tudjuk, a hivatalos Impact Factort a Clarivate Analytics adatbázisa, a Journal Citation Reports számítja, az idézettség alapján – korábban ezt Thomson Reutersként ismertük. Az, hogy a folyóirat címének megváltoztatása az Impact Factorban is okoz-e változást, az adatbázis működésének technikai működésében keresendő.

A JCR-ben minden folyóirat egy idézett entitásként értelmezendő. Ha a cím megváltozik, az adatbázisban egy új idézett entitás keletkezik, amely nem vonható össze egy már létezővel. Szerencsére, ezt nem befolyásolja az, ha megváltozik a kiadó, a folyóirat ISSN száma, vagy a főszerkesztő.

Emellett fontos aspektus az is, hogy a JCR adatbázisa egy 20-karakteres rövidítést társít minden folyóirathoz, amelyet indexel. Amennyiben a címváltozás ezt a 20-karakteres rövidítést nem érinti, akkor szerencsénk van, az IF jó eséllyel megmarad. Szerencsés helyzet, amikor egy már eredetileg hosszú címmel működő folyóirat még egy-két szót hozzáad az eredeti címhez, a rövidítésben ez jó eséllyel nem fog megjelenni. Így az adatbázisban sem keletkezik új, idézett entitás.

A már publikált cikkekre is hatással lesz a változás?

Egy ideig biztosan. A szignifikáns címváltozás után, ha a JCR-ben új idézett entitás jön létre, az első évben az új cím nem rendelkezik Impact Factorral. A második évben különböző IF értéket rendelnek hozzá mindkét címhez. Az új cím IF értéke természetesen alacsonynak fog tűnni, hiszen az új cím alatt megjelent cikkeket még kevesen idézik, és nincs is belőle olyan sok, mint a régi cím alatt. A régi cím továbbra is szerepel az adatbázisban.

Természetesen a két cím értékeit idővel egyesítik, az egyesített érték pedig a címváltozást követő harmadik évtől lesz látható a JCR-ben. A cikkekre azonban a publikálás dátumakor aktuális IF érték vonatkozik.

Összességében tehát a folyóirat címének megváltozása súlyos következményekkel jár, nem csak a folyóiratot tekintve, de az érintett időszakban publikált cikkek értelmében is. Zavart okoz az idézettségben, ez pedig negatív hatással van a tudománymetriára. A folyóiratcímek megváltoztatásának negatív következményei jó példa arra, hogy miért is nem kellene az IF értékekre hagyatkoznunk a tudományos teljesítménymérésben. Egy 2005-ös vizsgálat eredménye szerint a cím megváltoztatása három, vagy akár több évre is visszaveti az idézettséget.