A Nature egy nemrég megjelent közleményében olyan lehetőségeket tár fel, amelyek a tudomány etikátlan gyakorlatai ellen alkalmazhatóak.
„Cikk gyárak” nyomában
Kutatásfinanszírozók, tudományos kiadók és kutatóintézetek képviselői egyesítik erejüket a tudományos integritás egyik lesúlyosabb problémájának megoldására.
Az ún. „paper mills”, egy olyan tudományos publikáláshoz kapcsolódó üzleti tevékenység, melynek során nagy mennyiségben gyártanak rossz minőségű publikációkat, a szerzőséget pedig pénzért áruba bocsátják. Nevezhetjük őket „cikk gyáraknak” vagy „publikáció gyáraknak” is. Úgy tűnik, hogy a rossz minőségű, eladásra szánt tudományos publikációk gyártása a tudomány “kulturális” részévé vált
– olvasható a cikkben.
2024. január 19-én tettek közzé egy nyilatkozatot, melyben a csoport felvázolja miként kívánja kezelni a problémát. A nyilatkozat részletezi a cikkgyárak tanulmányozásának módszereit, beleértve a régiós és a tudományterületi sajátosságokat, valamint javaslatokat tartalmaz a szerzők ellenőrzésére. A cikkgyárak felszámolásában részt vesz a COPE (Committee on Publication Ethics) szervezete is. A COPE egy brit nonprofit szervezet, melynek fő fókuszterülete a tudományos publikálás etikussága.
A tavaly májusban a United2Act című nyilatkozat megjelenésével öt területet fogalmaztak meg, amelyben feltétlenül változtatást kívánnak elérni. A nyilatkozatot aláírta a Springer Nature, az Elsevier, és az Európai Kutatási Tanács is.
Mennyire komoly a probléma?
Egy 2022-es vizsgálat szerint a tudományos publikációk csaknem 2%-ában voltak megfigyelhetők az etikátlan cikkgyártás jellemzői. Más becslések több ezer cikket számlálnak, amelyeket ilyen módon jelentettek meg. Talán mondanunk sem kell, hogy az ilyen közlemények felismerése közel lehetetlen, emiatt a szabályozásuk is nehézkes. A kutatók attól is tartanak, hogy mesterséges intelligencia (AI) eszközeinek térnyerése tovább súlyosbítja a problémát, mivel több lehetőséget biztosít az etikátlan cikkek gyors előállítására. Ugyanakkor, az AI mentőövet is nyújthat, ha másban nem is, de a cikkek azonosításában mindenképpen.
Hogyan ismerhető fel egy kompromittálódott közlemény?
Szerencsére a mesterséges intelligencia is hagy néhány digitális ujjlenyomatot, ha használjuk. Ezért az AI képes felismerni például azokat a mikroszkóp felvételeket, amit az AI generált. Ez például egy „paper mill” sajátosság, ritka az eredeti felvétel, vagy a valós vizsgálat az ilyen közleményekben.
Jó stratégia lehet, ha a folyóiratszerkesztőségek nyers kutatási adatokat kérnek a szerzőktől, lehetőleg vízjelekkel ellátva, amely lehetővé teszi a folyóiratkiadók számára a hitelesség ellenőrzését. Ugyanakkor a nagy kiadóknak nem célja, hogy még nagyobb adminisztratív terhet rójanak a szerzőkre. Folyamatban van a kompromittálódott cikkek felismerésére szolgáló szoftverek fejlesztése, a Taylor & Francis például azon kiadók egyike, ahol a mesterséges intelligenciát a publikálási folyamatban már több ponton sikerült implementálni.
Nagyüzemben zajlik a nyomozás
Öt munkacsoportban zajlik az adatgyűjtés és a cselekvési terv összeállítása a cikkgyárak felszámolására, melyek a következők:
- Tudásátadás és figyelemfelhívás
- Publikálás utáni korrekciós folyamatok fejlesztése
- Cikk gyárak tanulmányozása
- „Trust markerek” bevezetése, melyek a kutatások megbízhatóságának jelölésére szolgálnak
- Érintettek közötti kapcsolattartás
A 3. munkacsoport átfogóan tanulmányozza a „paper millek” tevékenységét és sajátosságait, sőt, úgy tűnik, már felelősségre vonható személyeket is sikerült azonosítaniuk. A munkacsoport tagjai nem remélik, hogy gyors eredményeket tudnak majd felmutatni, hiszen a csoport összetétele rendkívül diverz. Képviseltetik magukat a tudományos kiadók, kutatók és olyan tagok is, akik közvetlenül a nyomozásért felelnek. Eddig Kínában, Oroszországban és Iránban sikerült tetten érni cikkgyártással foglalkozó szervezeteket.
A United2Act öt munkacsoportja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket nem kívánja széleskörűen vizsgálni, ezt meghagyja az STM Integrity Hub munkatársainak, akik jelenleg a paper mill-gyanús cikkek azonosítására szolgáló MI alapú eszköz fejlesztésén dolgoznak.
Részletesebben körbejárhatod a témát a következő DOI-ra kattintva: https://doi.org/10.1038/d41586-024-00159-9