Rekordszámú tudományos cikket vontak vissza 2023-ban. Ez a szám meghaladta a tízezret, ami azzal magyarázható, hogy a tudományos közösség nagy erőkkel küzd a kutatás integritását fenyegető jelenségekkel, többek között a kifogásolható gyakorlatot végző kiadókkal, a “cikkgyárakkal” és a mesterséges intelligenciával való visszaélések ellen. Szaúd-Arábiában, Pakisztánban, Oroszországban és Kínában volt a legmagasabb a visszavont cikkek aránya az elmúlt két évtizedben – derült ki a Nature elemzéséből.
A Wiley és a Hindawi is érintett
A 2023-as visszavonások nagy része a Hindawi, a Wiley Kiadó londoni székhelyű leányvállalata tulajdonában lévő folyóiratokból származott. 2023-ban a Hindawi folyóiratai több mint 8000 cikket vontak vissza olyan tényezőkre hivatkozva, mint “a szakmai lektorálási folyamat veszélyeztetése” és “a publikációs és szakmai lektorálási folyamat szisztematikus manipulálása”. Ennek apropóján a szerkesztők és a kutatási integritásért felelős szakértők vizsgálatokat indítottak, amelyek során több ezer cikk összefüggéstelen szövegével és irreleváns hivatkozásaival kapcsolatban tettek fel kérdéseket.
A Hindawi visszavont cikkeinek többsége olyan különszámokból származott, amelyeket gyakran vendégszerkesztők felügyeltek, és amelyek hírhedtté váltak arról, hogy kihasználják őket rossz minőségű vagy hamis tanulmányok gyors közzétételére. A Wiley szóvivője elmondta, hogy a kiadó további visszavonásokra számít. A vállalat úgy véli, hogy “a különszámok továbbra is értékes szerepet játszanak a kutatói közösség szolgálatában“. A szóvivő hozzátette, hogy a kiadó szigorúbb eljárásokat vezetett be a vendégszerkesztők személyazonosságának megerősítésére és a kéziratok felügyeletére, valamint több száz kétséges szereplőt távolított el a rendszereiből, és bővítette a kutatási integritásért felelős csapatát.
Guillaume Cabanac, a franciaországi Toulouse-i Egyetem informatikusa szerint a Hindawi visszavont cikkei többnyire “látszatcikkek” voltak, de így is több, mint 35 000 alkalommal hivatkoztak rájuk. Az egyik leggyakoribb problémát a megfogalmazások okozzák, például az olyan kifejezések, amelyek az automatizált fordítások eredményeképpen jönnek létre, a plágiumkeresők kijátszására használt furcsa megfogalmazások és a mesterséges intelligencia illegális használatára utaló jelek. Bár az elemzések korábban kimutatták, hogy a visszavonások többsége visszaélés miatt történik, ez azért nem minden esetben van így: néhányat a szerzők vontak vissza, mert hibákat fedeztek fel munkájukban.
Fókuszban a konferencia-közlemények
A világ legnagyobb, a visszavonásokat nyomon követő adatbázisa, amelyet a Retraction Watch nevű médiaszervezet állít össze, még nem tartalmazza a 2023-ban visszavont összes tanulmányt. A tendenciák elemzéséhez a Nature a Dimensions adatbázist hívta segítségül, mintegy 45 000 visszavonást elemeztek az adatgyűjtésben. Az eredményeket további 5000, egyéb kiadóktól származó visszavonással kiegészítve a Crossref tette közzé. A Nature elemzése szerint a visszavont publikációk aránya – vagyis az adott évben megjelent, majd visszavont cikkek aránya – az elmúlt évtizedben több, mint háromszorosára nőtt: a 2022-es évben meghaladta a 0,2%-ot.
Az elmúlt két évtizedben a 100 000-et meghaladó cikket publikáló országok közül a Nature elemzése szerint Szaúd-Arábiában volt a legmagasabb a visszavont cikkek aránya. Ha a konferencia-közleményeket is figyelembe vesszük, akkor a New York-i Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) visszavont cikkei alapján Kína áll az élen. Az elemzés azt mutatja, hogy az összes visszavonás mintegy negyede konferencia-közlemény, és ezek nagy részét az IEEE visszavonásai teszik ki, amely az elmúlt két évtizedben több, mint 10 000 visszavont közleményt jelent. A statiszikai kimutatások szerint ennél a kiadónál volt eddig a legtöbb visszavonás 2009 és 2011 között.
A megelőzés fontossága
Az eddig világszerte regisztrált, mintegy 50 000 visszavonás, csak a jéghegy csúcsa azoknak a munkáknak, amelyeket vissza kellene vonni – mondják a kutatási integritásért felelős szakértők. A “cikkgyárak” közleményeinek száma a becslések szerint több százezerre tehető, eltekintve a valódi, tudományos szempontból esetleg hibás cikkektől. “A cikkgyárak “termékei” még akkor is problémát jelentenek, ha senki sem olvassa őket, mert beolvadnak a mainstream szakirodalomba.” – mondja David Bimler, az új-zélandi kutatási integritásért felelős szakértő, akit Smut Clyde álnéven is ismernek.
Forrás: doi: https://doi.org/10.1038/d41586-023-03974-8