Módszertani gyűjtemény született a témában, amelyet a szerzők csak szakácskönyvként említenek.
Hogyan lehet bevonni a kutatókat a kutatási adatkezelésbe?
Erre a kérdése keresi a választ sok a kutatási adatkezeléssel foglalkozó szakember. Különösen fontos, hogy a kutatók érdekeltek legyenek a megfelelő kutatási adatkezelésben, mivel csak így hasznosulhat az open science egyik kulcsfontosságú eleme, mégpedig a FAIR adatkezelés. A kérdésben feltett cél eléréséhez két megközelítési módszer kínálkozik: a top-down és a buttom-up típusú. Az előbbiben általában valamilyen szabályzattal próbálják a kutatókat a megfelelő kutatási adatkezelési eljárásokra sarkallni. Az utóbbiban inkább arra alapoznak, hogy ha megmutatják a kutatóknak, hogy nekik miért éri meg elsajátítani és alkalmazni ezeket az ajánlásokat, akkor nagyobb arányban fognak hasznosulni a nyílt tudomány vívmányai.
A válasz:
Sajnos egyszerű, gyors és mindenki számára célravezető válasszal nem tudunk szolgálni. Amiben segítséget tudunk nyújtani az az, hogy bemutatunk olyan opciókat, amelyeket már más szervezetek kipróbáltak. Ilyen például a Research Data Alliance Libraries for Research Data Interest Group-ja.
A csoport tagjai készítettek egy könyvet, amelyben 24 esettanulmányt mutatnak be az RDM területén releváns intézmények tapasztalataiból. A szerzők megmutatják az utat, hogy az ő intézményük hogyan próbálta meg a kutatókat érdekeltté tenni nemcsak az adatkezelésben, hanem a nyílt tudomány egészében.
Hogy miért szakácskönyv?
A könyvben leírt tanulmányok (receptek) iránymutatásul szolgálnak, a lehetőségeket (összetevőket) mindenkinek saját magának kell kiválasztani. A lehetséges összetevők listája:
A Cookbook elérhető a Research Data Alliance, vagy a kiadó weboldalán.