Kalauz a tudományos kommunikációban
Szerző: <span>Száldobágyi Ádám</span>

Szerző: Száldobágyi Ádám

Nyílt hozzáférés a szövetségi finanszírozású kutatásokhoz

Az InstantScience blog a tudományos kommunikációval és annak változásairól szól. Ebben a témában többek között beszámoltunk már a PlanS irányelveiről is. Ez az Európai Uniós kezdeményezés meghatározó szerepet tölt be a nyílt hozzáférés előretörésében. Szerencsére, nem csak az Európai Unió tartja ezt a területet kiemelten fontosnak. 2022. augusztusában a Fehér …

Most mi kérdezünk: Te hogyan kezeled a kutatási adatokat?

Rövid survey kitöltésére kérjük olvasóinkat, akik valamilyen formában kutatóként tevékenykednek, hogy segítsenek feltérképezni a kutatási adatkezelésben történt hazai változásokat. Az előzmények Az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának (EKK) HUNgarian Open Repositories (HUNOR) munkacsoportja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) megbízásából 2020-ban felmérte a magyar kutatói társadalom open science és …

Az EOSC Future projekt

Az Európai nyílt Tudományos Együttműködéssel (EOSC) kapcsolatban már többször is volt szó a blog keretein belül. A mai bejegyzésben egy 2021-ben induló projektről szeretnék beszámolni, illetve nem csak magáról a projektről, hanem annak magyar kötődéséről is. Az EOSC Future projekt célja Egy Európai Nyílt Tudományos Együttműködés létrehozása, amely kiemelt szerepet …

Könyvtárak az adatintenzív világban

Visszatérő kérdés, hogy milyen szerep juthat az egyetemi könyvtáraknak a mai modern korban, ahol a könyvek és nyomtatott folyóiratok jelentősége fokozatosan visszaszorulni látszik az online térben található tartalmak mellett. Mi lesz így ezekkel a memória intézményekkel? Hogyan tudnak naprakész információkat nyújtani a kutatóknak egy olyan világban, amely ilyen gyorsan változik? …

Kötelező nyílt adatmegosztás az orvosbiológia területén

A National Institutes of Health (NIH) szervezet, ami az orvosbiológia kutatások egyik legnagyobb támogatója az Egyesült Államokban és legújabb terve, hogy világszerte új szabályozást vezessen be 2023 januárjától. Az NIH támogatás sokszínűségét és fontosságát mutatja, hogy összességében 300 000 kutatót és 2500 intézményt finanszíroz évente. Az új adatmegosztási előírás lényege, …

The TURING Way kézikönyv

Napjaink adatintenzív világában egyre több szó esik a kutatási adatok kezelésének fontosságáról, a tudományos munkák reprodukálhatóságáról és az ezekhez kapcsolódó kompetenciákról. Az e heti blogposztban egy olyan gyűjteményt szeretnénk ajánlani az olvasóknak, amelyet olyan kutatóknak és adattudósoknak készítettek, akik nagy mennyiségű adatokkal dolgoznak, de azoknak is érdekes lehet, akik most …

Elmélyülve a kutatási adatkezelésben

Az e heti bejegyzésben ismét a kutatási adatkezelés lesz a téma. A különböző diszciplínák bár eltérő kutatási metódusokat használnak, de mindenképp érdemes megismerni más területek ajánlásait, jó gyakorlatait és az általuk használt számítógépes eszközöket is. Az Élettudományi területek ebben a témában az egyik legelőremutatóbbak és legfelkészültebbek, így most erről a …

A nyílt tudomány bajnokai

Az EOSC-ról (European Open Science Cloud) már több ízben is írtunk. Mai bejegyzésünkben egy olyan kezdeményezésről számolunk be, amelyet a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) indított útjára. Az EOSC Champions egyedülálló kezdeményezés hazánkban. Mi az EOSC fő célja? Az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (EOSC) egyik fő célja, hogy aggregálja mindazt …

Hogyan legyél FAIR a kutatásodban?

Sokszor írtunk már a FAIR kutatási adatkezelési elvekről az instantscience.hu sorai között és rákeresve megannyi érdekes cikket, bejegyzést és hozzászólást találhatunk ebben a témában. Ezek egy része a FAIR mibenlétét szeretnék megmagyarázni, mások a hasznosságát emelik ki. Találhatunk különböző tudományterületekhez tartozó leírásokat, amelyek egy kutató vagy kutató csoport munkáján keresztül …

FAIR az élettudományokban

“Receptes” könyv készült az élettudományi kutatások adatkezelési módszereihez. Többször előkerül a hasonlat, hogy a kutatási adatkezelés hasonlatos a főzés tudományához. Ezt bizonyítja egyrészt az is, hogy az egyik legnépszerűbb tudományos témákkal foglalkozó blognak a The Scholarly Kitchen nevet adták. Emellett pedig a már ezen a blogon is bemutatott Engaging Researchers …