Engedjétek meg, hogy a Magyar Wikipédia napja alkalmából egy Wiki-témájú cikkel kedveskedjünk.
A Wikipédia a világ legsikeresebb online enciklopédiája és az egyik legnépszerűbb weboldala, amely jelenleg több mint 3,3 millió angol nyelvű cikket tartalmaz. Emellett a Wikipédia szolgáltatja a legnagyobb online tudásgyűjteményt, amit valaha összegyűjtöttek, ennek megfelelően egyre nagyobb a szerepe a tudományos életben is. Adódik a kérdés, mennyire megbízható egy olyan weboldal, amit bárki, bármikor és bárhonnan szabadon szerkeszthet? Ennek jártunk utána.
A Wikipédiáról, röviden
Ha már a Wikipédiáról akarunk egy rövid áttekintést nyújtani, akkor stílszerűen nézzük meg, hogy mit ír magáról a magyar nyelvű oldal: „A Wikipédia többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett online világenciklopédia, amelyet a floridai központú nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemeltet, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi.”
Az angol nyelvű Wikipédia 2001-től működik, emellett a különböző nyelvi változatai, köztük a magyar nyelvű oldal is az évek során folyamatosan jött létre.
A magyar nyelvű Wikipédia 2003. július 8. óta működik.
Wikipédia kontra tudomány
Mint ahogyan a bevezetőben már említve volt, a Wikipédia a világ egyik legnépszerűbb weboldala, viszont a tudósok ritkán idézik a cikkeikben. Az általános közvélekedés szerint mindenki olvassa és használja a tudományos életben is, viszont nem találják megbízhatónak. Egy a Nature-ben megjelent 2017-es elemzés szerint, az alacsonyabb jövedelmű országokban magasabb a Wikipédia használata a tudományos szerzők körében, mivel korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek a vezető, drága folyóiratokhoz. Ilyen módon a Wikipédia kiegyenlítiheti az erőviszonyokat, illetve kiterjeszheti a tudományt a kevesebb erőforrással rendelkező országok kutatóira is. De milyen áron? – vetődhet fel a kérdés. Mivel köztudott, hogy a maga előnyei mellett megvannak a hátrányai az online enciklopédiának…
A Wikipédia előnyei és hátrányai
Pozitívumok | Negatívumok |
---|---|
ingyenes | forráshiány |
gyorsan hozzáférhető | bárki által szerkeszthető |
naprakész | alapvető tudományos szaknyelv hiánya |
pontos kereshetőség | pontosság, objektivitás megkérdőjelezhető |
hatalmas információmennyiség | |
azonnali korrekciós lehetőség | |
nyílt rendszer |
Természetesen a felsorolt mind pozitív, mind negatív jellemzők nem mindig teljesülnek egy adott szócikk esetében. Viszont a forrás megjelelölésének hiánya, a tudományos szaknyelv mellőzése, valamint az objektivitás megkérdőjelezhetősége kizáró okok a tudományos környezetben.
Hogyan válhat megbízhatóvá a tudományos életben is a Wikipédia?
Ugyancsak a Nature-ben megjelent vizsgálatból derült ki, hogy mi lehet a valódi megoldás a Wikipédia és a tudományos publikációk kérdésében. Az RNA Biology folyóiratnál 2008 óta kötelezővé vált a közreműködő szerzők esetében, hogy az elkészült cikkből egy Wiki-stílusú oldal is szülessen, amelyet egy szakértői értékelést követően pedig közzétesznek a Wikipédiában. Tehát egyre nagyobb szükség van arra, hogy a tudományos közösség kapcsolatba lépjen a Wikipédiával annak biztosítása érdekében, hogy a közölt információk pontosak és naprakészek legyenek. Több ehhez hasonló kezdeményezés talán meghozhatja a régóta várt áttörést.
Te milyen gyakorisággal fordulsz a Wikipédiához?
A tudományos életben kevésbé használom, de a hétköznapi életben, amikor nem létfontosságú, de gyors segítségre van szükségem, abban az esetben hasznát veszem. Ugyanakkor az oktatásban egy releváns példa a forráskritikára: egyszerre szemlélteti a nyíltságot, a tudásvagyon megosztását, és azt is, hogy az online találatoknak milyen megbízhatósági relevanciával (kéne) bírniuk.
Úgy gondolom èn is az oktatásban egy releváns példa a forráskritikára: egyszerre szemlélteti a nyíltságot, a tudásvagyon megosztását, és azt is, hogy az online találatoknak milyen megbízhatósági relevanciával (kéne) bírniuk.