A h-index a tudományos élet egyik leggyakrabban használt mutatója a kutatók értékelésére. Amikor Jorge Hirsch, 2005-ben javasolta a tudományos minőség objektív mérésére, még nem gondolta, hogy az elméleti fizikán kívül is ismertté válik.
A h-index tulajdonképpen egy arra tett kísérlet, hogy a tudóst egyetlen számmal jellemezzük. A mutatót arra is használják, hogy a tudományos életben történő előléptetéseket alapozzák meg vele.
Hirsch kritikus véleménye a saját találmányáról
“Egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy nyilvánosságra hozzam-e” – nyilatkozta Hirsch, a Kalifornia Egyetem fizikusa. “Nem számítottam arra, hogy ilyen nagy hatással lesz a tudományra.”
A h-index az értékeket a kutató tudományos publikációinak mennyiségére alapozza és arra, hogy hányan hivatkoznak azokra. A mutatót gyakran alkalmazzák a tudományos életben, például előléptetések esetén, vagy pályázati pénzek elosztásakor.
Annak ellenére, hogy Hirsch meg van győződve arról, hogy a h-index az egyik legjobb módszere a tudományos teljesítmény mérésének, mégis elismeri, hogy sok esetben a mutatónak nincs létjogosultsága, sőt, akár negatív következményekhez is vezethet.
A mérőszám egyik hátránya az, hogy elrettenti a kutatókat az innovatív gondolkodástól. Hirsch szerint lehetetlen elkerülni, hogy a tudomány szereplői a mérőszámok hatása alá kerüljenek. A h-index megkerülhetetlen része a tudománynak, a tudományos kommunikáció szereplői pedig megtanultak együtt dolgozni a sajátosságaival, a tudományra gyakorolt hatásával.
A magas h-index elérése egyrészt arra ösztönzi a kutatókat, hogy népszerű kutatási témákat válasszanak, amelyekkel nagyobb idézettségi rátát érhetnek el, másrészt arra biztatja őket, hogy minél többet publikáljanak. Minél többet hivatkoznak egy írásra, annál nehezebb megkérdőjelezni annak hitelességét.
![](https://instantscience.hu/wp-content/uploads/2020/06/callout-30368_1280-1024x743.png)
“Kicsit túl érzékeny arra, hogy mi a népszerű és divatos a tudományban.” – Jorge Hirsch
3+1 alapvető probléma
#1. Mi számít “jó” értéknek?
Ez nagyon sok dologtól függ. Például, a kutató tudományterületétől. Az orvostudományokban a 84 jónak számít, a matematikában viszont már a 19 is jó érték. Továbbá azt is fontos figyelembe venni, hogy a szóban forgó tudós mennyire előrehaladott a karrierjében. Miért hasonlítanál össze egy kutatót, aki 5 éve dolgozik a területen, egy olyan kollégával, aki már 30 éve a szakmában van?
#2. A h-index kizárólag folyóiratcikkeket vesz figyelembe.
A kémiai tudományokban a szabadalmak értékesebbek a hagyományos publikációknál. Sajnos a h-index csak a cikkeidet számolja. Ugyanez a helyzet a szoftverekkel, blog posztokkal vagy más nem hagyományos tudományos eredményekkel. Sőt még a könyvekkel is, amelyeket hagyományos tudományos eredménynek tekinthetnénk.
A folyóiratcikkek nem csak ebből a szempontból élveznek előnyt a h-index számításakor. A közleményeid idézettsége is csak akkor számít, ha tudóstársaid folyóiratcikkekben hivatkoznak a munkádra.
#3. Tényleg elegendő volna egyetlen szám a tudományos hatás megállapítására?
Természetesen nem, ezért is különböztetünk meg számos mutatót a tudományos hatásmérésre, egy kicsit mindegyik különbözik egymástól. Amikor a tudományos munkád alapján értékelnek, azt szeretnéd, hogy minden lehetséges szempontot figyelembe vegyenek. Miért alapoznánk tehát csak egyetlen megközelítésre?
#4. A szerzőséget is különleges módon közelíti meg.
Vannak tudományterületek, ahol egyetlen cikk több száz szerzője közül vagy te az egyik. A h-index nem tesz különbséget az egyszerzős és a többszerzős közlemények között, pedig lehet, nem ártana. Az sem számít ha első szerző vagy utolsó szerző vagy, a citációk pedig az ilyen közlemények esetében talán az első szerzőnek számítanának jobban.
Mit tehetünk?
A h-index hibáit több kezdeményezés próbálta korrigálni, sajnos egyik sem terjedt el. A tudományos hatás mérésére több adatra van szükség, és ezeket az adatokat a mérésben megfelelően kell felhasználnunk. Alternatív mutatókról már írtunk itt is korábban, de az altmetrics.org például csokorba is szedte a tudományos hatásmérésre használható eszközöket.
Források, kapcsolódó bejegyzések:
What’s wrong with the H-index, according to its inventor
Four great reasons to stop caring so much about the h-index
Altmetrics Tools