A h-index a tudományos élet egyik leggyakrabban használt mutatója a kutatók értékelésére. Amikor Jorge Hirsch, 2005-ben javasolta a tudományos minőség objektív mérésére, még nem gondolta, hogy az elméleti fizikán kívül is ismertté válik.
A h-index tulajdonképpen egy arra tett kísérlet, hogy a tudóst egyetlen számmal jellemezzük. A mutatót arra is használják, hogy a tudományos életben történő előléptetéseket alapozzák meg vele.
Hirsch kritikus véleménye a saját találmányáról
“Egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy nyilvánosságra hozzam-e” – nyilatkozta Hirsch, a Kalifornia Egyetem fizikusa. “Nem számítottam arra, hogy ilyen nagy hatással lesz a tudományra.”
A h-index az értékeket a kutató tudományos publikációinak mennyiségére alapozza és arra, hogy hányan hivatkoznak azokra. A mutatót gyakran alkalmazzák a tudományos életben, például előléptetések esetén, vagy pályázati pénzek elosztásakor.
Annak ellenére, hogy Hirsch meg van győződve arról, hogy a h-index az egyik legjobb módszere a tudományos teljesítmény mérésének, mégis elismeri, hogy sok esetben a mutatónak nincs létjogosultsága, sőt, akár negatív következményekhez is vezethet.
A mérőszám egyik hátránya az, hogy elrettenti a kutatókat az innovatív gondolkodástól. Hirsch szerint lehetetlen elkerülni, hogy a tudomány szereplői a mérőszámok hatása alá kerüljenek. A h-index megkerülhetetlen része a tudománynak, a tudományos kommunikáció szereplői pedig megtanultak együtt dolgozni a sajátosságaival, a tudományra gyakorolt hatásával.
A magas h-index elérése egyrészt arra ösztönzi a kutatókat, hogy népszerű kutatási témákat válasszanak, amelyekkel nagyobb idézettségi rátát érhetnek el, másrészt arra biztatja őket, hogy minél többet publikáljanak. Minél többet hivatkoznak egy írásra, annál nehezebb megkérdőjelezni annak hitelességét.
“Kicsit túl érzékeny arra, hogy mi a népszerű és divatos a tudományban.” – Jorge Hirsch
3+1 alapvető probléma
#1. Mi számít “jó” értéknek?
Ez nagyon sok dologtól függ. Például, a kutató tudományterületétől. Az orvostudományokban a 84 jónak számít, a matematikában viszont már a 19 is jó érték. Továbbá azt is fontos figyelembe venni, hogy a szóban forgó tudós mennyire előrehaladott a karrierjében. Miért hasonlítanál össze egy kutatót, aki 5 éve dolgozik a területen, egy olyan kollégával, aki már 30 éve a szakmában van?
#2. A h-index kizárólag folyóiratcikkeket vesz figyelembe.
A kémiai tudományokban a szabadalmak értékesebbek a hagyományos publikációknál. Sajnos a h-index csak a cikkeidet számolja. Ugyanez a helyzet a szoftverekkel, blog posztokkal vagy más nem hagyományos tudományos eredményekkel. Sőt még a könyvekkel is, amelyeket hagyományos tudományos eredménynek tekinthetnénk.
A folyóiratcikkek nem csak ebből a szempontból élveznek előnyt a h-index számításakor. A közleményeid idézettsége is csak akkor számít, ha tudóstársaid folyóiratcikkekben hivatkoznak a munkádra.
#3. Tényleg elegendő volna egyetlen szám a tudományos hatás megállapítására?
Természetesen nem, ezért is különböztetünk meg számos mutatót a tudományos hatásmérésre, egy kicsit mindegyik különbözik egymástól. Amikor a tudományos munkád alapján értékelnek, azt szeretnéd, hogy minden lehetséges szempontot figyelembe vegyenek. Miért alapoznánk tehát csak egyetlen megközelítésre?
#4. A szerzőséget is különleges módon közelíti meg.
Vannak tudományterületek, ahol egyetlen cikk több száz szerzője közül vagy te az egyik. A h-index nem tesz különbséget az egyszerzős és a többszerzős közlemények között, pedig lehet, nem ártana. Az sem számít ha első szerző vagy utolsó szerző vagy, a citációk pedig az ilyen közlemények esetében talán az első szerzőnek számítanának jobban.
Mit tehetünk?
A h-index hibáit több kezdeményezés próbálta korrigálni, sajnos egyik sem terjedt el. A tudományos hatás mérésére több adatra van szükség, és ezeket az adatokat a mérésben megfelelően kell felhasználnunk. Alternatív mutatókról már írtunk itt is korábban, de az altmetrics.org például csokorba is szedte a tudományos hatásmérésre használható eszközöket.
Források, kapcsolódó bejegyzések:
What’s wrong with the H-index, according to its inventor
Four great reasons to stop caring so much about the h-index
Altmetrics Tools