Kalauz a tudományos kommunikációban
Zsargon nélkül nincs tudomány: vagy mégis?

Zsargon nélkül nincs tudomány: vagy mégis?

3 perc olvasási idő
Ha azt mondom, tudományos írás, mi jut először az eszünkbe? Meg merem kockáztatni, hogy az első 5 szó között szerepel a zsargon. Talán el sem tudjuk képzelni, hogy milyen lenne egy tudományos írás zsargon, azaz szaknyelv használata nélkül.

De vajon tényleg szükség van rá? Ha igen, mennyire? Ha nem, miért nem? Ebben a cikkünkben választ adunk ezekre a kérdésekre, és még sok más érdekes tényt is megtudhatsz a zsargonról. 

Mit is nevezünk zsargonnak?

Egy olyan komplex nyelv, amelyet egy bizonyos tudományterület vagy szakterület szakértői használnak. A szakszavak segítségével világosabban és pontosabban kommunikálhatnak a hozzáértők. A szaknyelv használata szükséges és hasznos az adott csoport számára, azonban a kívülállók számára gyakran érthetetlen. A zsargonnal tűzdelt szöveget zsargóniának nevezzük.

Emellett a szakzsargon tökéletesen alkalmas arra, hogy egy bizonyos mértékű titkosítást alkalmazzunk egy adott szövegen, hiszen a szakmai szöveget csak a beavatottak értelmezhetik megfelelően. A beavatottak ebben a kontextusban azok az emberek, akik rendelkeznek a megfelelő előismeretekkel a szakzsargonnal tűzdelt szöveg értelmezéséhez.

Vizsgálták a zsargon hatását

Egy kísérletben arra kértek meg embereket, hogy olvassanak el egy tudományos közleményt az önvezető autókról és a sebészetben használt robotokról. Az egyik csoport olyan írást kapott, amely tele volt szakzsargonnal. Segítség gyanánt a szakszavakat röviden megmagyarázták a szövegben. A másik csoport azonban egyszerű, könnyen érthető nyelven olvasott ugyanarról a témáról. 

Az eredményről készült tanulmányban arról számoltak be, hogy az első csoport résztvevői:

  • nem érezték azt, hogy ezután magabiztosan tudnak bekapcsolódni tudományos vitákba az olvasott témákban
  • azt gondolták, hogy nem értenek a tudományhoz
  • nem voltak motiváltak, hogy még több ismeretre tegyenek szert az adott tudományterületen

Ami a magyarázatokat illeti, a kísérletben résztvevőknek egyáltalán nem jelentett támpontot, úgy érezték, nem segített nekik a szöveg értelmezésében. 

Ellenben a második csoportban lévők:

  • nagy érdeklődést mutattak
  • azt érezték, hogy elegendő tudást kaptak, hogy bátran tudjanak ilyen témában beszélgetni
  • sikerélményben volt részük, miszerint tudomány megértése nem is olyan bonyolult

Kicsit mégis mindenki érti a zsargont

Ha valaki kutatási közleményt olvas, akkor valószínüleg van némi előzetes tudása az adott területen, máskülönben alig-alig értene meg belőle valamit. Ha ez nem így lenne, akkor például egy molekuláris biológusnak minden írását a DNS definiálásával kellene kezdeni, így félő, hogy könnyen tankönyv válhat a tudományos írásából. A tudományos eredmények elmagyarázása laikusok számára egyszerű feladatnak tűnhet, de ez is egy olyan képesség, amellyel nem feltétlenül rendelkezik minden kutató. 

Tegyük fel, hogy mától minden kutatási munkát csak úgy lehet publikálni, ha a szerzője/szerzői elkészítenek hozzá egy rövid összefoglalót, amely mindennemű zsargontól mentes. Vajon milyen hatást váltana ez ki a tudományos kommunikációban? Csorbítaná a közlemény értékét? Vagy esetleg még többen érdeklődnének a tudomány iránt?


Még több érdekesség az alábbi oldalakon

Mutasd meg másoknak is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük