4 perc olvasási idő

Nap mint nap tanúi lehetünk a tudomány átalakulásának. A megszokott, viszonylag zárt, szakmai-alapú rendszerből egy nyitott, interdiszciplináris felépítés felé haladunk, ahol a tudomány közvetlenebbül hozzáférhető a társadalom számára.

A kultúraváltás kőművese: Open Science

Az open science célja, hogy a tudományos kutatások eredményei és a kutatás során létrejött adatok is nyíltan hozzáférhetővé váljanak. Arra bátorítja a kutatókat, hogy működjenek együtt és osszák meg a tudásukat a szélesebb közönséggel. A tudomány fontosságának megnövekedése és a technológia fejlődésével megjelent új kommunikációs módok felgyorsították a kutatás globalizálódását, ugyanakkor jelentősen növelték a tudományos ismeretek nyilvánosságát.

Mindehhez kapcsolódóan 2016-ban létrejött az Európai Bizottságban egy altmetriával foglalkozó szakértői csoport, akik az újgenerációs mérési módszerek erősségeivel, gyengeségeivel és a jövőbeli lehetőségeinek áttekintésével foglalkoznak. Egy olyan mérőeszközt szeretnének kifejleszteni, amely dinamikus képet nyújt az open access céljai felé tett előrehaladásról.

Idejétmúlt mérések

Figyelembe véve a pályázók növekvő számát, főleg az állami támogatások esetében, nem meglepő, hogy a szerkesztőbizottságok rendszerint számszerű megközelítéssel fordulnak a tudományos munka értékelése felé. Vegyük például a bibliometrikus mutatókat, amikor egyszerűen a publikációk szerzőinek vagy közreműködőinek számát veszik figyelembe. A döntéshozók ugyanakkor tekintettel vannak a megjelenő publikáció folyóiratának impakt faktorára, tehát a folyóirat presztízse alapján értékelik a kutató munkáját.

Egy másik megközelítés a H-index számítása, amely a folyóirat átlagos citációinak számára fókuszál. Gyakran az impakt faktort kötik össze a folyóirat fontosságával a saját területén.


A H-index egy olyan mutató, amely a cikk szerzőit értékeli. Számítása a tudós leggyakrabban hivatkozott cikkeiből és a más publikációkban kapott idézettségeken alapszik. Általában a magas impakt faktorú folyóiratokat fontosabbnak tekintik, mint az alacsonyabb impakt faktorúakat.


Ha a hagyományos bibliometriai indikátorokat megfelelően használjuk, hasznos következtetéseket vonhatunk le a publikációk tudományos hatásáról. Azonban az open science-ben zajló változások miatt sokan úgy érzik, hogy új mérőszámokra van szükség a tudományos és kutatási tanulmányok értékeléséhez.

Alternatív mutatók

Az új mérőszámok fejlesztésének egyre növekvő igényével jött az ötlet az újgenerációs mérések kidolgozására. Ez 2010-ben az altmetria (alternatív metria) kialakulásához vezetett. Ezek nem csupán a tudományos publikációk „hatásának” értékelésére szolgál, hanem a tudományos kutatás szélesebb körű társadalmi hatásainak mérésére is.

A hatásmérés egyes eszközei kulcsszerepet játszanak a nyílt tudományra való sikeres átmenetben. Felmerül tehát a kérdés, hogy mit várhatunk ezektől a mutatóktól a jövőben? Alkalmasak-e arra, hogy helyettesítsék vagy kiegészítsék a kutatási minőség és hatás hagyományos mutatóit?

Az eddigi legsikeresebb kezdeményezések

Mindhárom kissé eltér a hagyományos értékelési rendszertől. A fenti kezdeményezések kihasználják a modern kor adta előnyöket, valamint azt, hogy az open science és napjaink tudományos eredményei erősen az online térre támaszkodnak. Az újgenerációs mérési módok valóban inspirálhatják a nyílt tudomány elveinek elfogadását, együttműködésre ösztönözhet. Arra buzdít, hogy megosszuk a kutatási adatokat a tudóstársakkal és ezáltal egy igazi hálózatot hozzunk létre. Az új módszerek alkalmazásával a kutatások társadalomra gyakorolt hatásai is hatékonyan felmérhetők.

Tekintsünk a jövőbe

Az újgenerációs mutatók sokoldalúak és gyorsabban jelennek meg, mint a hagyományos mérések eredményei. Azonban használatuk még nem túl elterjedt. Jelenleg nem tudjuk felmérni az új metriák jelentőségét, pedig mind-mind hatással vannak a hagyományos minősítési rendszerre, később pedig akár a peer review-ra is. Az új mérési módok megjelenésével a kultúraváltás természetesen nem érkezett a végéhez. A hosszútávú cél tulajdonképpen az, hogy a tudományos értékelési rendszert is nyitottan kezeljük (open metrics), azonban erre még az újgenerációs módszerek sem állnak készen.

Szerinted van jövője az altmetriának?

Ez is érdekelhet:
2019. január 11-én új fejezet kezdődött a magyar tudomány életében. Az ominózus pénteki naptól, a
Visszakerült az Elsevier térképére Magyarország, mivel 2019 júliusától ismét elérhetővé vált az EISZ konzorciumi tagjai
Arról, hogy az Európai Bizottság milyen platformokkal próbálja ösztönözni a kutatatókat egy új kutatási szemlélet
Az angol "revise" and "resubmit" szavak azok közé tartoznak, amit nagyon nem szeretnénk látni a
Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük