A kutatási adatok közzététele valamilyen platformon egyre inkább megkerülhetetlen részét képezi a mai tudományos kommunikációnak.
A nagyobb kutatást finanszírozó szervezeteknek külön ajánlásai vannak arra, hogy a támogatás elnyeréséhez milyen adatkezelési szabványokat kell teljesíteni és arra is, hogy az adatokat hol és hogyan kell közre adni. Ilyen például az Európai Unió H2020-as projekt irányelvei, a Bill & Melinda Gates alapítvány szabályzata vagy a National Institutes of Health Genomic Data Sharing elvárásai.
Természetesen nem csak akkor érdemes a kutatási adatokat megfelelően kezelni, ha valamilyen finanszírozó szervezet ezt kéri. A jól rendszerezett és átlátható adattárolásnak számos előnye van. Ezeket a maga a kutató aknázhatja ki a legelőnyösebben, mivel ő az, aki leghamarabb felhasználja a generált adatokat. Az adatrendszerezés és kezelés nem egyszerű feladat. Ezért növekszik azoknak az egyetemeken a száma, ahol data stewardship programokat indítanak. A célja ezeknek a kezdeményezéseknek az, hogy a kutatókat felkészítsék és segítsék az adatkezelési irányelvek útvesztőiben.
Érzékelhető a változás?
A TUDelft Egyetem több mint két éve indította el a Data Stewardship programját. Létrehoztak egy kérdőívet, hogy monitorozni tudják a kutatási adatkezelés változásait. 2019-ben 937 alkalmazott töltötte ki a kérdőívet, melynek az eredményei itt érhetők el. Mindenképp kiemelendő, hogy a projekt hatására egyre több kutató ismeri meg a FAIR alapelveket és azok fontosságát, továbbá az, hogy az előző évi felméréshez képest kevesebb adatvesztésről számoltak be a kutatók.
Hogy összehasonlítható legyen a korábbi évek tapasztalataival, a 2017 és 2018-as eredmények összefoglaló táblázatai itt találhatóak meg.
Jó böngészést kívánok!