3 perc olvasási idő
Nagy a verseny a kutatás színterén, így vannak olyanok, akik visszaélnek hatalmukkal és nem etikus kéréseket fogalmaznak meg a peer review során. A lektorálásban több etikátlan eset rajzolódott ki az elmúlt években, a tudományos kommunikációban történt változások reagálnak és leleplezik a nem megfelelő lektori viselkedést.

A hivatkozás talán a legelfogadhatóbb és legkevésbé vitatott mérőszáma a tudományos munkánk hatásának, viszont ebből a számból kalkulálják a h-indexet; az Impakt Faktort, a SJR értéket, a Scimago tudományterületi quartiliseket, stb. Mivel a tudományos munkánk impaktját részben ezen számok határozzák meg, így egyre többször kerülnek napvilágra olyan esetek, ahol ennek a manipulálására irányuló törekvésekről hallunk.

Az elmúlt időszakban több olyan cikk jelent meg, amely rávilágított a lektorálási folyamat közben a lektorok vagy szerkesztők által kikényszerített hivatkozások problémakörére.

Az elmúlt években több esetet is feltártak és számos nagy kiadó rendelte el, hogy ellenőrizzék szerkesztőit és lektorjait. Az Elsevier kiadónál szeptemberben került napvilágra egy tanulmány, ahol a cég két elemzője (Jeroen Baas és Catriona Fennell) a hivatkozási és lektori adatokból próbálja feltérképezni a hivatkozás manipulációs eseteket. 69.000 kutató lektori aktivitását vizsgálták annak érdekében, hogy megtalálják azokat a peereket, akiknek a publikációit azon cikkek hivatkozzák, amelyeket lektoráltak. A tanulmány elemzéseiből kiderül, hogy a legtöbb esetben a lektorok publikációit nem idézik az általuk lektorált közlemények. 

98,5%-a a peereknek kevesebb mint 10%-ban van hivatkozva az általuk ellenőrzött cikkekben.

Az adatok alapján kevesebb mint 1%-ban találtak olyan lektorokat, akik munkáit folyamatosan hivatkozzák az általuk áttekintett tanulmányok. Mivel a lektorok és a szerzők ugyanazon a területen dolgoznak, kell hogy legyenek átfedések, de mindenképpen gyanús, ha folyamatosan megjelenik a peer hivatkozása minden általa ellenőrzött tanulmányban.

Az Elsevier kiadó az elemzések után a referenciák visszavonását mérlegeli a manipulált esetekben. Eddig ilyenre még nem került sor, olyan viszont már történt, hogy lektort vagy szerkesztőt eltávolítottak ebbéli minőségéből. A szerzőknek nincs félnivalójuk, a cikkeiket nem fogják visszavonni a kényszer alatt belekerült citációk miatt, mivel az alkotók nem felelősek a problémáért és az idézettel történő manipuláció nem befolyásolja a kutatásuk eredményét.

John Wren a Bioinformatics folyóirat társszerkesztője szerint valamit tenni kell a hivatkozás manipuláció ellen. Jelenleg egy olyan algoritmuson dolgozik, ami megjelöli a gyanús elemeket a mintákban szereplő publikációkban, mint például túl sok citáció egy bizonyos szerzőre. A nyílt lektorálás (open peer review) megoldás lehet az ilyen fajta esetek elkerülésére.

Ha veled is történt hasonló, oszd meg tapasztalataidat!


Források:

Elsevier investigates hundreds of peer reviewers for manipulating citations

Baas, Jeroen and Fennell, Catriona, When Peer Reviewers Go Rogue – Estimated Prevalence of Citation Manipulation by Reviewers Based on the Citation Patterns of 69,000 Reviewers (May 22, 2019). ISSI 2019, 2-5 September 2019, Rome, Italy https://www.issi2019.org/. Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=3339568

Reviewer-coerced citation: case report, update on journal policy and suggestions for future prevention
Jonathan D Wren, Alfonso Valencia, Janet Kelso: Bioinformatics, Volume 35, Issue 18, 15 September 2019, Pages 3217–3218, https://doi.org/10.1093/bioinformatics/btz071

Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük