Kalauz a tudományos kommunikációban
Az adatok és a kód megosztása: na de mikor?

Az adatok és a kód megosztása: na de mikor?

3 perc olvasási idő
Egyre több kutatásfinanszírozó ragaszkodik hozzá, hogy az általuk támogatott kutatások és tudományos eredmények a hozzájuk tartozó kutatási adatokkal kerüljenek nyilvánosságra. Ez a gyakorlat egyre szélesebb körben elterjed és nem úgy tűnik, mintha csak néhány tudományterület lenne érintett a kérdésben, a tudomány egészére kiterjed. A számítógépes reprodukálhatóság szempontjából nem csak a kutatási adatok esetében lesz szignifikáns a megosztás, hanem a kód esetében is.

Egy, a Significance című folyóiratban megjelent közleményben érdekes megközelítést vet fel Rachel Heyard és Leonhard Held. Úgy gondolják, hogy mivel a számítógépes reprodukálhatóság szempontjából kulcsfontosságú előfeltételnek számítanak a nyílt kutatási adatok és a programkódok is, ezeket a cikk beküldésekor kellene megosztani, nem pedig a közlemény megjelenése után.

Ha logikusan végiggondoljuk, a javaslat megállja a helyét. Egy kutatási cikk publikálása gyakran hosszú folyamat, amely magába foglalja a cikk megírását, a kézirat beküldését egy folyóiratba –, és a megfelelő folyóirat kiválasztásáról még nem is beszéltünk –, aztán jön a peer review és a javaslatok szerinti javítások végrehajtása.

A javaslat szerint a kutatási adatok és a kódok megosztása akkor esedékes, amikor a kéziratot beküldjük a választott folyóirathoz, nem pedig a közlemény megjelenésekor.

Viszont egyre gyakoribb jelenség, hogy ezek a kéziratok a folyóiratba történő beküldést megelőzően preprint szervereken jelennek meg, ahol a tudományos közösség szakmai tapasztalatára hagyatkozva várja a javaslatokat. A kéziratokban gyakran fel van tüntetve, hogy az adatokat és a kódot a hivatalos megjelenést követően nyilvánosságra hozzák. Ugyanakkor hogyan ellenőrizhetünk egy kéziratot úgy, hogy ezek rejtve maradnak előttünk? A közlemény mögött megbúvó kutatási adatok és egyéb információk nélkül, csupán a kéziratra hagyatkozva képtelenség reprodukálni az eredményeket.

Több egyszerű jó gyakorlatnál

A kutatási adatok csatolása mellékletként a közleményhez értékes információkkal teheti hatékonyabbá a peer review folyamatot. A szakmai bírálatot végző lektorok további információkkal rendelkeznek általuk, melyek segítségével megerősíthetik az eredményeket, vagy esetenként akár véletlen hibákat is találhatnak.

Számos tudományos folyóirat elvárja a náluk publikáló szerzőktől, hogy rendelkezzenek egy nyilatkozattal az adatokhoz való hozzáférhetőségről, és tegyék is elérhetővé a szóban forgó dataseteket, ám ez az elvárás csak a közlemény megjelentetése utáni időszakra szól. Az oly sokszor emlegetett kultúraváltáshoz a Significance-ban megjelent cikk szerzői azt javasolják, hogy a kutatási adatokhoz és a kódokhoz való hozzáférés már a kézirat beküldésekor legyen terítéken.

A javaslat további részleteit megtalálod a következő cikkben:  When should data and code be made available?

Mutasd meg másoknak is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük