Egyre több kutatásfinanszírozó ragaszkodik hozzá, hogy az általuk támogatott kutatások és tudományos eredmények a hozzájuk tartozó kutatási adatokkal kerüljenek nyilvánosságra. Ez a gyakorlat egyre szélesebb körben elterjed és nem úgy tűnik, mintha csak néhány tudományterület lenne érintett a kérdésben, a tudomány egészére kiterjed. A számítógépes reprodukálhatóság szempontjából nem csak a kutatási adatok esetében lesz szignifikáns a megosztás, hanem a kód esetében is.
Egy, a Significance című folyóiratban megjelent közleményben érdekes megközelítést vet fel Rachel Heyard és Leonhard Held. Úgy gondolják, hogy mivel a számítógépes reprodukálhatóság szempontjából kulcsfontosságú előfeltételnek számítanak a nyílt kutatási adatok és a programkódok is, ezeket a cikk beküldésekor kellene megosztani, nem pedig a közlemény megjelenése után.
Ha logikusan végiggondoljuk, a javaslat megállja a helyét. Egy kutatási cikk publikálása gyakran hosszú folyamat, amely magába foglalja a cikk megírását, a kézirat beküldését egy folyóiratba –, és a megfelelő folyóirat kiválasztásáról még nem is beszéltünk –, aztán jön a peer review és a javaslatok szerinti javítások végrehajtása.
A javaslat szerint a kutatási adatok és a kódok megosztása akkor esedékes, amikor a kéziratot beküldjük a választott folyóirathoz, nem pedig a közlemény megjelenésekor.
Viszont egyre gyakoribb jelenség, hogy ezek a kéziratok a folyóiratba történő beküldést megelőzően preprint szervereken jelennek meg, ahol a tudományos közösség szakmai tapasztalatára hagyatkozva várja a javaslatokat. A kéziratokban gyakran fel van tüntetve, hogy az adatokat és a kódot a hivatalos megjelenést követően nyilvánosságra hozzák. Ugyanakkor hogyan ellenőrizhetünk egy kéziratot úgy, hogy ezek rejtve maradnak előttünk? A közlemény mögött megbúvó kutatási adatok és egyéb információk nélkül, csupán a kéziratra hagyatkozva képtelenség reprodukálni az eredményeket.
Több egyszerű jó gyakorlatnál
A kutatási adatok csatolása mellékletként a közleményhez értékes információkkal teheti hatékonyabbá a peer review folyamatot. A szakmai bírálatot végző lektorok további információkkal rendelkeznek általuk, melyek segítségével megerősíthetik az eredményeket, vagy esetenként akár véletlen hibákat is találhatnak.
Számos tudományos folyóirat elvárja a náluk publikáló szerzőktől, hogy rendelkezzenek egy nyilatkozattal az adatokhoz való hozzáférhetőségről, és tegyék is elérhetővé a szóban forgó dataseteket, ám ez az elvárás csak a közlemény megjelentetése utáni időszakra szól. Az oly sokszor emlegetett kultúraváltáshoz a Significance-ban megjelent cikk szerzői azt javasolják, hogy a kutatási adatokhoz és a kódokhoz való hozzáférés már a kézirat beküldésekor legyen terítéken.
A javaslat további részleteit megtalálod a következő cikkben: When should data and code be made available?