Korábban már – nem is egyszer- írtunk a tudományos publikálás “veszedelmes imposztorairól” azaz a predátor folyóiratokról. Az ilyen folyóiratok és kiadók csaló tevékenységet folytatnak, az általuk megjelentetett cikkek (ha egyáltalán megjelennek) fabatkát sem érnek, ráadásul csorbítják a szerző hírnevét. Sajnos nem csak a predátor folyóiratok “cápái” szedik az áldozataikat, hanem az ún. hijacked folyóiratok is lecsapnak a gyanútlan, jóhiszemű kutatókra. Mai írásunkban bemutatjuk nektek mi fán terem a hijacked folyóirat.
Mit jelent a hijacked folyóirat?
A “hijacked” szószerinti jelentése “eltérített, elrabolt”. Az “eltérített” folyóirat weboldala kísértetiesen hasonlít a valódi folyóirat honlapjára. Tulajdonképpen annyi történik, hogy a becstelen, de annál rafináltabb informatikusok létrehozzák az eredeti oldal klónozott mását, úgy, hogy lemásolják a valódi oldal nevét, ISSN (International Standard Serial Number) számát, és egyéb metaadatait, így egy olyan weboldalt kapnak, amely szinte megkülönböztethetetlen az eredetitől. Sajnálatos módon a hamis oldal előbb szerepel a találatok között, mint a valódi oldal. Íme egy példa:
Ezzel a trükkel könnyen elérhetik azt, hogy észrevétlenül besétáljunk a csapdájukba. Ennek elkerülése végett a lehető legtöbb tudással kell felvértezni magunkat.
Honnan indult és merre tart?
A folyóirat-eltérítés jelenségére először 2011-ben figyelt fel egy iráni kutatócsoport, akik ezekután nyomon követték, és jelentették ha fiktív folyóirat oldalra bukkantak. A klónozott oldal olyannyira hasonlít a valódi oldalra, hogy nemcsak a kutatókat, hanem a szakadatbázisokat és a tudományos mérőszámokkal foglalkozó cégeket is sikerült megvezeteniük.
Nem hiteles források szerint az hijacked folyóiratok száma jelentősen megnövekedett a COVID-19 pandémia alatt, ami összefüggésbe hozható a globális kiberbűnözés tendenciájával. A közelmúltban ismét fókuszba kerültek annak köszönhetően, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalán lévő COVID-19-es világjárványról szóló gyűjteményben több száz hijacked folyóiratból származó cikket fedeztek fel.
Hijacked vs predátor folyóiratok
A hijacked folyóiratok a predátor folyóiratokhoz hasonlóan az open access üzleti modellt használják ki. Mindkét típusú megtévesztési módszer jellemzően ugyanazokat a hangzatos, vonzó ígéreteket teszi mint a gyors publikálás, kézirat átnézésének mellőzése vagy esetlegesen hamis szakmai bírálat. Továbbá, mindkét esetben a kiadó elérhetősége hiányzik vagy fals, a szerkesztőbizottság tagjai valótlanok, a természetesen magas impakt faktor pedig kitalált, amellyel a folyóirat nívósságát kívánja alátámasztani.
A legnagyobb különbség a 2 eset között, hogy míg a predátor folyóirat címe teljes mértékben a csalók fantáziájának szüleménye, addig a hijacked folyóirat címe egy az egyben megegyezik a valódi folyóiratéval.
A tudományos szakadatbázisok is indexelik az eltérített folyóiratokat. Ez órási problémát okoz, mert a kutatók megbíznak a szakadatbázisok által listázott folyóiratokban. A kisebb kiadók által üzemeltetett nem angol nyelvű folyóiratok, valamint a csak nyomtatásban megjelenő folyóiratok, amelyek nem rendelkeznek hivatalos honlappal ideális áldozatjelöltek. Előfordul, hogy a csalók még a megjelent cikkeket és egyéb anyagokat is klónozzák, így hozzák létre a saját fiktív archívumukat, amely talán még jobban elbizonytalaníthatja a gyanútlan nézelődőt. A felsőfokon űzött megtévesztés még a leggyanakvóbb, legszkeptikusabb kutatót is könnyen csapdába csalja. Statisztikák szerint a “eltérített folyóiratok” több kéziratot tudnak begyűjteni, mint a predátor folyóiratok.