3 perc olvasási idő

A tudományos világban is vannak csalók. Most horogra akadt egy.

A New York Times Science rovata főcímként hozta le 2019. április 3-án, hogy  a szövetségi bíróság 50 millió dollárra büntette az OMICS International céget megtévesztő üzleti gyakorlat miatt. Az OMICS csoporthoz tartozó több száz folyóirat zömében orvostudományi, kémiai és műszaki tudományok területéről, predátor folyóiratok. 

Mik is a predátor folyóiratok? 

A tudományos publikálás veszedelmes imposztorai. Olyan kiadók folyóiratai, akiket nem érdekel a mínőség csak a pénz, bármit leközölnek különösebb fenntartás nélkül, a lektorálás ignorálása valósul meg náluk. Az ilyen típusú kiadók tönkreteszik a tudomány hitelességét és nekik köszönhetően rengeteg projektpénz vész kárba.

A 2000-es évek közepén a nyílt hozzáférésű (open access) publikálás elterjedésével párhuzamosan indult el ez kiadói magatartásforma, ami nem kedvez a tudományos kommunikációnak. Ezen kiadók térnyeréséhez hozzájárul az is, hogy a kutatói társadalom erős publikációs kényszer alatt áll (kb. 28.000 kiadó 1,5 millió folyóiratcikket publikál évente). Az egyetemek és a kutatással foglalkozó intézmények a publikációikon keresztül tudják kutatási eredményeiket közölni, ami egyben az értékelésük alapját képezi mind személyes mind intézményi szinten. Így nem is olyan meglepő, hogy minden héten indul új folyóirat, emiatt nagyon nehéz aktuális információt találni arról, hol érdemes publikálni, melyek a megbízható kiadók. Mégis muszáj megbizonyosodnunk, hogy a folyóirat, amiben publikálunk, megfelel az aktuális tudományos trendeknek.

Miről ismered fel a predátor kiadókat?

Weboldalaik nem professzionálisak, gépelési hibákat tartalmaznak, nem működő linkeket találunk rajtuk és zömében hétköznapi hirdetésekkel vannak tele.

  • A közlési díjról nem tájékoztatnak, csak a benyújtást követően. Sőt, előfordul, hogy a benyújtásért is pénzt kérnek.
  • Nem folytatnak valós lektorálást és a beadást követő pár napon belül megjelenik a cikk.
  • Valótlanul tüntetik fel, hogy impakt faktorral rendelkeznek és szakadatbázisok indexelik őket.
  • A szerkesztők, szerkesztőbizottsági tagok nem ismertek az adott tudományterületen.

Hogyan tudod elkerülni őket?

  • Ismered a folyóiratot? Olvastál már belőle cikket? Ha még nem, akkor érdemes egy-két cikket átolvasni, hogy megfelelnek-e az adott tudományterület kritériumainak.
  • A szerkesztők a szakterületük elismert kutatói?
  • Ellenőrizzük az általunk használt adatbázisokban (Web of Science, PubMed, SCimago, DOAJ, EBSCO Discovery Service (EDS), EconLit, Business Source Premier, stb.). Ha nem található, viszont a honlapján ennek ellenkezőjét állítja, akkor ne publikáljunk benne.
  • A hivatalos impakt faktor értéket a Journal Citation Reportsban (JCR) tudjuk ellenőrizni, mivel az ilyen folyóiratok gyakran tüntetik fel, hogy rendelkeznek impakt faktor értékkel, holott ez nem igaz.

Források:

Gina Kolata: The Price for ‘Predatory’ Publishing? $50 Million – New York Times access date 2019.04.04. https://www.nytimes.com/2019/04/03/science/predatory-journals-ftc-omics.html

Hasznos Linkek:

Kaptál már felkérést predátor kiadóktól, hogy publikálj a folyóirataikban? Ha igen, oszd meg velünk tapasztalataidat!

Ez is érdekelhet:
Október 31-én a britek EU tagsága hivatalosan és megmásíthatatlanul megszűnik. Miben változik meg az Egyesült
Idén Portó adott otthont az Open Science FAIR konferenciának. Az esemény fontosságát mi sem bizonyítja
A tudományos ökoszisztémában végbement változásokra válasz a Plan S, ami a nyílt hozzáférést hivatott felgyorsítani.
Gyakran elfelejtjük, hogy az open access publikálás nem egyenlő azzal, hogy százezreket verünk el közlési
Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük