Múltheti írásunkban általánosságban bemutattuk a hijacked folyóiratokat. Kiderült, hogy miben hasonlítanak és miben térnek el a predátor folyóiratoktól. Mai bejegyzésünkből pedig megtudhatod milyen következményei lehetnek annak, ha nem vagy elég óvatos, illetve adunk néhány tippet, arra vonatkozólag, hogy melyek azok a gyanús jelek a folyóirat weboldalán, melyek láttán jobb, ha menekülőre fogod.
Milyen következményekkel jár, ha a kéziratod hijacked folyóirat markába kerül?
Amennyiben kéziratod csalók által koordinált folyóirathoz kerül, az alább felsorolt negatív következményekre lehet számítani:
- Idő, pénz veszteség
Mivel nem tudod, hogy hamis folyóirathoz nyújtod be a kéziratod, ezért ugyanúgy időt, energiát és pénzt fektetsz a projektbe, mintha egy hiteles, tudományos folyóirattal lennél kapcsolatban.
- Csökken a tudományba vetett bizalom
A valódi folyóiratok is hivatkozhatnak a hamis folyóiratok oldalán megjelent cikkekre, ezáltal akaratlanul propagálják az áltudományt. A csalás ezen formája súlyosan befolyásolja a tudományos közlemények hitelességét és megbízhatóságát, kiváltképp az egészségügy és orvostudomány területén.
- Csorbul a kutató jó hírneve
A kutató szakmai hitelessége is kockán forog, ha megtéveszti egy eltérített folyóirat.
Minél több tudományos kutatási eredményt szereznek meg a csaló tevékenységet folytató folyóiratok, egyre több jelenik meg az online térben, hogy a tudományba vetett bizalmat csökkentsék.
Ezekre figyelj, hogy kiszűrd a hijacked folyóiratokat
- Amennyiben email-ben keresnek meg, figyelj a következő gyanús jelekre: esdeklő hangnem a kézirat benyújtásáért, garantált publikálás, a közlési díj nem egyértelmű meghatározása, nem működő linkek, igénytelen megfogalmazás, helyesírási hibák
- Különböző böngészőkben keress rá az adott folyóirat nevére, majd nézd meg milyen különbségeket/hasonlóságokat találsz! Online fórumokon, illetve blogokon is találhatsz releváns információt.
- Vess egy pillantást a már publikált közleményekre! Jellemzően ezek gyenge minőségű írások, melyek tele vannak helyesírási hibákkal, ráadásul más folyóiratokból lettek átemelve. A megjelent írásokon semmilyen használható információ nincs feltüntetve.
- Ellenőrizd a cikkek DOI azonosítóját, mely alapján információt nyerhetsz a folyóiratról vagy a kiadóról, illetve az ORCID azonosítót, amely segítségével tájékozódhatsz mind a szerkesztőbizottság tagjairól, mind pedig a cikkek szerzőiről.
- Feltűnően rövid idő meghatározása a peer review-ra, ami a gyakorlatban jellemzően egyáltalán nincs.
- A publikáció terjedelmére vonatkozólag nincs tájékoztatás, illetve nincs meghatározva a cikkek témaköre sem, bármely tudományterületről befogadnak közleményeket.
- Kapcsolattartás szempontjából közvetlenül a szerkesztőnek küldött email-t részesítik előnyben.
- Szerepel esetleg feketelistákon1? Mindig kritikával közelítsünk az ilyen feketelistákhoz, hiszen a predátor-kérdés csak ritka esetekben fekete-fehér, viszont segíthet a csaló folyóirat azonosításának kezdeti lépéseiben.
Példa valódi és hamisított oldalra
Nézzünk meg egy példát valódi, illetve hamisított folyóiratra:
Bízunk benne, hogy a kapott támpontokat szem előtt tartva nem fogsz predátor/hijacked folyóiratok áldozatává válni.