Kalauz a tudományos kommunikációban
Mit érdemes tudnod a hijacked folyóiratokról? II. rész

Mit érdemes tudnod a hijacked folyóiratokról? II. rész

3 perc olvasási idő
Múltheti írásunkban általánosságban bemutattuk a hijacked folyóiratokat. Kiderült, hogy miben hasonlítanak és miben térnek el a predátor folyóiratoktól. Mai bejegyzésünkből pedig megtudhatod milyen következményei lehetnek annak, ha nem vagy elég óvatos, illetve adunk néhány tippet, arra vonatkozólag, hogy melyek azok a gyanús jelek a folyóirat weboldalán, melyek láttán jobb, ha menekülőre fogod.

Milyen következményekkel jár, ha a kéziratod hijacked folyóirat markába kerül?

Amennyiben kéziratod csalók által koordinált folyóirathoz kerül, az alább felsorolt negatív következményekre lehet számítani:

  • Idő, pénz veszteség

Mivel nem tudod, hogy hamis folyóirathoz nyújtod be a kéziratod, ezért ugyanúgy időt, energiát és pénzt fektetsz a projektbe, mintha egy hiteles, tudományos folyóirattal lennél kapcsolatban. 

  • Csökken a tudományba vetett bizalom

A valódi folyóiratok is hivatkozhatnak a hamis folyóiratok oldalán megjelent cikkekre, ezáltal akaratlanul propagálják az áltudományt. A csalás ezen formája súlyosan befolyásolja a tudományos közlemények hitelességét és megbízhatóságát, kiváltképp az egészségügy és orvostudomány területén.

  • Csorbul a kutató jó hírneve

A kutató szakmai hitelessége is kockán forog, ha megtéveszti egy eltérített folyóirat.

Minél több tudományos kutatási eredményt szereznek meg a csaló tevékenységet folytató folyóiratok, egyre több jelenik meg az online térben, hogy a tudományba vetett bizalmat csökkentsék.

Ezekre figyelj, hogy kiszűrd a hijacked folyóiratokat

  • Amennyiben email-ben keresnek meg, figyelj a következő gyanús jelekre: esdeklő hangnem a kézirat benyújtásáért, garantált publikálás, a közlési díj nem egyértelmű meghatározása, nem működő linkek, igénytelen megfogalmazás, helyesírási hibák
  • Különböző böngészőkben keress rá az adott folyóirat nevére, majd nézd meg milyen különbségeket/hasonlóságokat találsz! Online fórumokon, illetve blogokon is találhatsz releváns információt. 
  • Vess egy pillantást a már publikált közleményekre! Jellemzően ezek gyenge minőségű írások, melyek tele vannak helyesírási hibákkal, ráadásul más folyóiratokból lettek átemelve. A megjelent írásokon semmilyen használható információ nincs feltüntetve.
  • Ellenőrizd a cikkek DOI azonosítóját, mely alapján információt nyerhetsz a folyóiratról vagy a kiadóról, illetve az ORCID azonosítót, amely segítségével tájékozódhatsz mind a  szerkesztőbizottság tagjairól, mind pedig a cikkek szerzőiről. 
  • Feltűnően rövid idő meghatározása a peer review-ra, ami a gyakorlatban jellemzően egyáltalán nincs.
  • A publikáció terjedelmére vonatkozólag nincs tájékoztatás, illetve nincs meghatározva a cikkek témaköre sem, bármely tudományterületről befogadnak közleményeket.
  • Kapcsolattartás szempontjából közvetlenül a szerkesztőnek küldött email-t részesítik előnyben.
  • Szerepel esetleg feketelistákon1? Mindig kritikával közelítsünk az ilyen feketelistákhoz, hiszen a predátor-kérdés csak ritka esetekben fekete-fehér, viszont segíthet a csaló folyóirat azonosításának kezdeti lépéseiben.

Példa valódi és hamisított oldalra

Nézzünk meg egy példát valódi, illetve hamisított folyóiratra:

Valódi

Hamisított


Bízunk benne, hogy a kapott támpontokat szem előtt tartva nem fogsz predátor/hijacked folyóiratok áldozatává válni.

Forrás1

Forrás2

Mutasd meg másoknak is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük