Legutóbbi bejegyzésünkben beszámoltunk a VII. Magyar Nyílt Tudományos Fórumról, amelynek fő témája a tudományos teljesítményértékelés átfogó reformját célzó CoARA megállapodás volt, a következőkben pedig a tudománymetria lesz a fókuszban, vagyis a tudománymetriai alapfogalmakat vesszük gorcső alá.
Manapság egyre ismertebbé válik a kutatók körében a tudományos publikáció menedzsment és a tudománymetria kifejezések, a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy csak kevesen látják át, miről is szól a „tudomány tudománya”. A tudománymetria célja: különböző mutatókkal (mérőszámokkal) mérni és jellemezni a tudományos teljesítményt. Minden felvételi, pályázati, állás vagy ösztöndíjlehetőség elnyerésének jelentős aspektusa a kutatási teljesítmény elbírálása, amely – akarva akaratlanul – mérőszámokkal történik.
Mit mérünk?
A kutatói életciklus modell minden állomásánál lehet mérést végezni. A tudománymetria méri a kutatót (szerzőt vagy szerzőket); az intézményt vagy kutatócsoportot, ahová a szerző affiliál; a folyóiratot, amelyikben történik a publikálás; és az elkészült publikációt.
Az intézményi rangsoroknak, a kutatók publikálási kényszerének és a támogatásokért folyó harcnak témáját most nem érintve, jól tudjuk, hogy az egyes tudományterületeknek eltérő publikálási kultúrájuk van, és bizonyos típusú közlemények nagyobb közönséget vonzanak vagy népszerűbbek a különböző publikációs platformokon.
A publikációk méréséről
Ha a publikáció megjelenésétől eltelt idő alatt egy dokumentumra érkezett hivatkozások az elmúlt időszakban meghaladják a tudományterületi átlagot és a top 0,1%-ba esnek idézettség tekintetében, akkor Hot Paper-ről (‘felkapott publikációról’) beszélhetünk, ugyanakkor az adott tudományterületen, adott évben és adott dokumentumtípusban legtöbbet idézett publikációk 1%-ába tartozó közleményeket HCP-nek vagyis Highly Cited Paper-nek (‘gyakran idézett tanulmánynak’) nevezzük.
A folyóiratokkal kapcsolatos mérőszámok és rangok
A folyóiratokkal kapcsolatos mérőszám az Impakt Faktor, amely egy folyóirat minőségének mérésére szolgál, és azt mutatja, hogy a kiválasztott cikkeket hányszor idézték az elmúlt néhány évben. Minél magasabb az Impakt faktor szám, annál magasabb rangú a folyóirat. Értéke erősen diszciplínafüggő és csak a Web of Science adatbázisban nyilvántartott folyóiratoknak van Impakt Faktora. Az indexelő adatbázisok, a közlemények bibliográfiai adatain kívül azok irodalomjegyzékét is tételesen feldolgozzák, és így állapítható meg az egyes cikkek idézettsége, vagyis impaktja (‘hatása’) az adott tudományterület fejlődésére. A SCImago Journal Rank (SJR), amely a Scopus adatbázison alapul, szintén egyfajta mérőszámmal jellemzi a folyóirat minőségét. A Scopus az Elsevier cég által 2004-ben alapított adatbázis, amely szakmailag lektorált folyóiratokat mér különféle diszciplína területről.
A folyóirat SJR rangja pedig megadja, hogy a folyóirat mérőszáma (hivatkozottsága) hányadik legjobb az adott szakterületen a sorba rendezett folyóiratok közül (Q1,Q2,Q3,Q4).
Ha a megszületett tanulmányt publikálni kívánjuk egy folyóiratban, a kutatási területnek megfelelően ki kell választani a célfolyóiratot, azonban a megfelelő folyóirat kiválasztása és a publikálás menete nem olyan egyszerű folyamat. A fenti adatbázisok a folyóirat kiválasztásában segítségünkre lehetnek.
Az idézettség rendszerszerű mérése 1964-ben indult a Science Citation Index (SCI) megjelenésével, amely Eugene Garfield által létrehozott idézettségi index. (A citáció vagy hagyományos idézettség azt jelenti, hogy egy cikk vagy szerző hányszor szerepel idézett forrásként egy adott publikációs platformon.) Science Citation Index Expanded (SCIE) – egy bibliográfiai adatbázis, amelyet az Institute for Scientific Information (ISI) állít elő, és jelenleg a Clarivate tulajdonában van, amely minden évben kiadja a folyóiratok Impakt faktorát. A SCIE adatbázis több mint 6500 nevezetes és jelentős folyóiratot tartalmaz, 150 tudományágban, az SCI Indexed Journal indexelő adatbázis, pedig több mint 9200 jelentős folyóiratot tartalmaz 178 tudományágban. Ez a mutató a Scopus adatbázisban szereplő folyóiratokat mutatja, amely az ISI-hez képest sokkal szélesebb körű indexált folyóiratokat tartalmaz.
A szerzői mérésről
A h-index vagyis Hirsch-index, amely Jorge E. Hirsch nevéhez fűződik, a szerző idézettségi mérését szolgálja. Ha tehát egy kutató h-indexe 21, akkor azt jelenti, hogy huszonegy olyan publikációja van, amelyekre külön-külön legalább huszonegy hivatkozás történt. A magas h-indexű kutató tehát sok, gyakran idézett cikket publikált. A kutatói gyakorlatban 6-7-es értéket viszonylag könnyű elérni, de az index további növelése innen már nehéz. A 20-as h-index már nemzetközileg is figyelemre méltó teljesítmény.
Hagyományos idézettséget mérő platform például az MTMT, a Magyar Tudományos Művek Tára, amely a magyar tudományos élet szereplőinek tudományos közleményeit, illetve azok idézettségét gyűjti és tárolja.
A tudománymetria jelenlegi működése szerint a szerzői és a folyóiratokra vonatkozó teljesítménymutatók összekapcsolódnak, hatással vannak egymásra. A tudománymetriának számos olyan aspektusa és fogalma van még, amit most nem említettünk, de talán ez a cikk elősegíti a tudományos teljesítményméréssel kapcsolatos fogalmak megértését.
Következő bejegyzésünkben pedig bemutatjuk a tudománymetria alternatív megközelítését, amely a fent említett számokra szintén nagy hatást gyakorol.