A tudományos publikálásban egyre többet hangoztatják a nyelvi sokszínűségre való törekvést.
Azok a kutatócsoportok, amelyek nem angol nyelven dolgoznak, szintén kiállnak emellett, de az Upstream tudományos kommunikációval foglalkozó blog szerint, az angol nyelvű tudományos szakirodalomban ez csak korlátozottan érvényesül.
Az Upstream a Crossref adatbázisát térképezte fel azzal a céllal, hogy különböző elemzési szempontok alapján vizsgálja a nyelvi sokszínűséget a tudományos publikálásban. 2022. május végén 122 millió tárgyat térképeztek fel az adatbázisban a nyelvekhez, amelyeket a cím és amennyiben volt, az absztrakt alapján azonosítottak be. Nézzük, milyen eredményekre jutottak!
A nyelvek aránya a tudományos munkákban
Az Upstream is hangsúlyozza, hogy az elemzés mutathat némi Torzítást. Nem meglepő, a tudományos irodalmat az angol nyelv uralja, amelyet más európai nyelvek követnek, például a német, a francia, a spanyol vagy a portugál. A következő legnagyobb nyelv a bahasa indonéz.
A spanyol és a portugál nyelvű cikkek száma erőteljes növekedésnek indult, amelyet jól szemléltet, hogy míg 2000-ben 7000 publikációt jelentettek meg, addig 2021-ben már 150.000-re nőtt ezeknek a száma. Az eredmény tükrözi Brazília kutatási eredményességét és élvonalba lépését, valamint a SciELO Brazil alapítású adatbázis, mint terjesztési platform hatékonyságát is ebben az időszakban.
Az indonéz nyelven megjelent publikációk száma is hatalmas növekedést mutat, ami részben az indonéz publikációs erőfeszítéseket tükrözi.
A tartalomtípusok a különböző nyelvek szempontjából eltérést mutatnak. Sokkal több a könyvek, könyvfejezetek aránya a német nyelvben, míg a pre-printek (szakmai elbíráláson még át nem esett kéziratok, amelyek ebben a formában kerülnek feltöltésre egy szerverre) esetében az indonéz nyelv mutat kiugró számadatokat.
A nyílt hozzáférés és a nyelvek
A nyílt hozzáférés szempontjából közelítve jelentős különbségek ütköztek ki a nyelvek között. Az Upstream megfigyelte, hogy magas a nem közlési díj-köteles (jelentéséről korábban már itt írtunk) folyóiratokban megjelent publikációk aránya a spanyol, portugál, skandináv és kelet-európai nyelvek esetében.
Azokban az országokban, ahol magas az angol nyelvű nyílt hozzáférés, a helyi nyelven történő publikálás gyakorisága viszonylag alacsony. Ilyen ország például Hollandia, és bizonyos mértékig Franciaország és Németország is. Ezt valószínűleg befolyásolja a tudományágak közötti különbség: míg például a természettudományok angol nyelven publikálnak és a nyílt hozzáférhetőségre törekednek, addig a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok saját nyelven publikálnak.
Ezzel szemben a skandináv nyelvek, különösen a norvég nyelv, magas nyílt hozzáférési arányt mutat, hangsúlyt fektetve az APC-mentes, nyílt hozzáférésű folyóiratokra. Ez valószínűleg annak az eredménye, hogy helyi kezdeményezések indultak annak finanszírozására, hogy a helyi folyóiratok open access-re álljanak át. Ehhez hasonló példát mutat a horvát nyelv is, amelyet szintén egy horvát folyóiratok számára létrejött oldal támogat a törekvésben.
Összességében az Upstream az elemzése alapján nem meglepő eredményre jutott: az angolon kívüli nyelveken megjelenő kiadványok aránya továbbra is alacsony, kevesebb mint 20%. De ez utóbbi szegmensen belül a gyakorlat sokkal nagyobb változatosságot mutat és jelentős eltérést az angol többségtől. A tudományos kommunikációval foglalkozó blog arra buzdít, hogy több hasonló elemzést kellene beilleszteni a tudományos kommunikációról szóló vitákba.
Mi pedig arra ösztönzünk, hogy olvasd el cikkünket, amely a tudományos fordítás fontosságáról szól, fordítsd le a munkádat, és járulj hozzá a nyelvi diverzitáshoz a tudományos életen belül!