A Make Data Count szerint a kutatási adatok egységes értékelési rendszerének kialakítása a közösség kezében van.
A Make Data Count egy globális, közösség alapú kezdeményezés, amely a nyílt kutatási adatok értékelésére fókuszál. Céljuk az aktuális értékelési rendszer fejlesztése a nyílt kutatási adatokra vonatkozóan. A projekt társadalmi és informatikai infrastruktúrái az átláthatóságra és a hozzáférhetőségre alapozza a fejlesztéseit.
A kutatási adatok megkérdőjelezhetetlen fontossága
A kutatók számtalan módon támaszkodnak a kutatási adataikra, hiszen ezekre építik a kutatásaikat. Mai napig hiányzik azonban egy olyan tisztán átlátható rendszer, melynek segítségével mérhetnénk a publikált adatok – tehát nem a közlemények – hatását, valamint azt, hogy hány emberhez érnek el.
Az elmúlt években egyre nagyobb kedvvel közelítik meg a szakmabeliek ezt a kérdést, viszont a különböző szemléletmódok képviselői gyakran nem jutnak egyetértésre. Pont a mérhető és érthető értékelési rendszer hiánya miatt gyakori, hogy a kutatók ezeket a publikált adatokat nem tudják elszámolni a tudományos munkájukban. Az egységes rendszer nélkül a kutatók csupán amiatt publikálják az adatokat, hogy kipipáljanak egy sort a listában és ezáltal megfeleljenek a kutatásfinanszírozó esetleges elvárásainak. Ehelyett a cél az lenne, hogy a tudományban a publikált adatokért is járjon az elismerés azoknak, akik részt vettek az adatok előállításában, vagy azok gyűjtésében.
A Make Data Count szerint az egyetlen mód, ha egy felelős, transzparens, nyílt rendszert hozunk létre.
Hogy is kéne csinálni…?
Nem egyszer felmerült már, hogy az adatpublikálást is a tudományos közleményekhez hasonló mérési környezetbe kellene szorítani. Ezek a megközelítések általában az Impakt Faktor és H-index – adat Impakt Faktor, és adat H-index – működését veszik alapul. Mi ezzel a probléma?
A Make Data Count szakértői mind azon a véleményen vannak, hogy az egyetlen fenntartható mód, ha a közösség alapozza meg az adatok publikálásának hatásmérési alapjait. Ha ezt a kereskedelmi kiadók tennék meg, fennáll a veszélye annak, hogy olyan mérési módszerek kerülnek bevezetésre, amelyek negatívan befolyásolhatják a kutatási adatok nyílt módon történő publikálásával kapcsolatos kutatói motivációt.
A projektet támogató szakemberek egész részletesen kidolgozták az ötleteiket. Az egyik megközelítés szerint nyílt infrastruktúrába kell ágyazni a nyílt adatok nyílt módon történő mérését. Erről bővebben beszélnek az Open Metrics Require Open Infrastructure című bejegyzésükben. Szintén fontosnak tartják, hogy a rendszert nyers adatokkal bővítsék, elkerülve ezzel a múltban elkövetett hibákat a tudományos publikálásban.
Első lépések
Még napjainkban is két megközelítés között folyik a dilemma. Az egyik a datasetek felhasználását venné alapul, a másik pedig a citációkat. Mit jelentenek ezek?
Az első mód a megtekintések, letöltések és a hozzáférés gyakoriságát számolja. A datasetek idézettsége pedig arra vonatkozik, hogy hivatalosan hányszor idéznek egy adott datasetet (például egy folyóiratcikkben), valamint azt, hogy hányszor hivatkoznak rá egy kutatásban, mint felhasznált dataset. Ebben az esetben a módszertan részben említik a szóban forgó adathalmazt. A projekt szerint mindkét megközelítés jelentős az első lépések kidolgozásában a globális módszertan kidolgozása felé a kutatási adatok hatásának mérésében.
Ne feledkezzünk meg a metaadatokról sem
A pontos és alátámasztható számoláshoz a metaadatokra is kiemelt figyelmet kell fordítani. A metaadatok gondoskodnak majd a mérési keretrendszerben arról, hogy megfelelő kontextusba tudjuk helyezni az eredményeket. Ehhez szükség van olyan metaadatmezőkre, mint pl. a kutatási terület, finanszírozási információk (funding), szerzőség, stb. A datasetek megfelelő idézhetőségének biztosítása érdekében a repozitóriumoknak és az adatokat publikáló folyóiratoknak is fel kell készülniük a magas minőségű metaadatok szolgáltatására.
A nyílt megoldások bevezetését természetesen bibliometriai kutatások előzik majd meg, amelyek az adatok megosztását, újrafelhasználását és az idézettséget vizsgálják. A cél a felelős, átlátható és nyílt hatásmérés a kutatási adatokra vonatkozóan, a célok eléréséhez pedig szívesen fogadják a hozzájárulást.
További információ a Make Data Count kezdeményezéséről: https://makedatacount.org/