4 perc olvasási idő

Elérkezett a várva várt nap, a nyílt hozzáférésű tudomány napja. Ahogy már korábban megírtuk, az idei Nemzeti Open Science Workshop sok-sok érdekes előadással és játékos workshop szekcióval várja a résztvevőket a BME-n. Köszönhetően az OpenAIRE Advance projektnek, a BME-OMIKK-nak, a DEENK-nek és az NKFIH-nak, a mai napot teljes egészében a tudományos kommunikációnak, és a tudományos kultúraváltásnak szentelhetjük.

Az instantscience.hu csapatából többen is jelen vagyunk az eseményen, így abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy percről percre közvetíthetjük az eseményeket.

Görgess le a frissítésekért!

Mire számíthatsz?

A mai nap menetrendje a következőképp alakul:

A 2019-es Nemzeti Open Science Workshop programja

Így tehát ha lemaradtál, vagy nem volt módod jelentkezni ebben a bejegyzésben távolról is követheted a történéseket:

9:00 Megkezdtük a regisztrációt.


10:02 Karácsony Gyöngyi a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könytár főigazgatója megnyitotta a konferenciát, majd ezután Dr. Józsa János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora megtartotta köszöntő beszédét.


10:21 Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese köszöntőjében a Nemzeti Kiválósági Program szükségességének meglétét emelte ki. A kutatók együttműködésén túl további cél az adatok megosztása is, így mindenképp az Open Access az az irány, amelyen haladnunk kell.


10:31 Dr. Horváth Zita az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára következik. Köszöntőjében elmondta, hogy tudományos munkát azért végzünk, hogy annak hatása legyen a társadalomra. Ezáltal a tudomány a köz javát kell, hogy szolgálja.


10:42 Natalia Manola, az OpenAIRE projektigazgatója előadását az innováció és civil kutatás kapcsolatával kezdte, hogy a tudományos munkának a tudomány szereplőin túl is el kell érnie az emberekhez, mivel a tudomány a mindennapjaink része. A kutatási infrastruktúra csak akkor éri el a célját, ha a kutatók részt vesznek a használatában. Mindemellett fontos, hogy a már kialakult infrastruktúrát hogyan vezetjük be az európai kutatók munkájába. A European Open Science Cloud (EOSC) célja, hogy összekösse az embereket a tudományban. Az OpenAIRE célok elérése érdekében nem elég az informatikai háttér megteremtése, figyelni kell a különböző készségek meglétére.


11:42 Dr. Skultéti Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter főtitkára az Open Science és a vállalati szféra kapcsolatairól számol be. A különböző tudományágakban nem egyformán hasznosul az Open Access, valamint a kutatók sincsenek mindig meggyőződve az Open Science előnyeiről. 2016 és 2018 között 11%-kal nőtt a kollaborációk száma az Open Science hatására. A nagyobb cégek közül a Microsoft és a Tesla is elkötelezettek a nyílt kutatások mellett.


13:05 A következő előadó Karácsony Gyöngyi, aki az Open Science 21. századi kultúrájáról tart előadást, valamint felvezeti a workshop szekciót.


13:16 Megkezdődik a “Kultúraváltás a kutatásban és a tudományos kommunikációban” workshop. A World Café hét témája a kommunikáció, stratégia, intézmény/projekt vezetés, készségek és kompetenciák, OS ökoszisztéma, infrastruktúra és az értékrend.


14:45 A résztvevők 7 csoportja időközben feldolgozta a fent felsorolt témákat. Az asztalgazdák rövid összefoglalóját követően folytatódik az előadások sorozata.


14:58 Dr. Máray Tamás, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese előadásában számos elektronikus kutatási infrastruktúrát említ. Ennek egyike a GEANT hálózat, ami a kutatási hálózat gerincét adja. A jövőben a hazai infrastruktúrák EOSC kompatibilitásának elérése a cél, amely jól ki tudja szolgálni az Open Science igényeit. Ezen kívül egy EOSC-on kívüli nemzetközi együttműködésekben is gondolkodnak.


15:14 Dr. Kacsuk Péter, a MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos tanácsadója következik. Utolsó előadónk témája a Research Data Alliance, egy globális nemzetközi fórum, amely segíti a kutatási adatok kölcsönös és akadályoktól mentes megosztását és felhasználását. Ezt a világszervezetet a Nemzeti Node-ok kötik össze. Ezek olyan személyek, akik a helyi kutatók és a szervezet között tartják a kapcsolatot és segíti a kollaborációt. Az RDA-n belül 32 problémamegoldó munkacsoportot hoztak létre. A magyar szervezet a HRDA elnevezést kapta.


15:35 Végül Karácsony Gyöngyi zárja a mai konferenciát.


Ez is érdekelhet:
Nap mint nap tanúi lehetünk a tudomány átalakulásának. A megszokott, viszonylag zárt, szakmai-alapú rendszerből egy
2019. január 11-én új fejezet kezdődött a magyar tudomány életében. Az ominózus pénteki naptól, a
A Zooniverse az a hely, ahol a kutatók és az önkéntesek közösen dolgoznak a tudomány
Szeptember 12. az idei év egyik legfontosabb napjának ígérkezik Open Science szempontból. Ez a dátuma
Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

2 Comments

  1. Lovász Dávid

    Kedves Kollégák!

    Először is szeretnék gratulálni ehhez a remek kezdeményezéshez (és az egész bloghoz)! Biztosan nagyon hasznos volt azok számára, akik nem tudtak ott lenni az eseményen.

    Másodszor azt szeretném megkérdezni, hogy van-e/lesz-e lehetőség hozzáférni a workshopon elhangzott előadásokhoz tartozó prezentációkhoz?

    Üdv.:
    Dávid

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük