5 perc olvasási idő

Gyakran elfelejtjük, hogy az open access publikálás nem egyenlő azzal, hogy százezreket verünk el közlési díjakra. Szerencsére van más módunk is kutatási eredményeink disszeminálására. 

A szerzői archiválás lehetőséget biztosít a kutatók számára, hogy a közleményük kéziratát intézményi vagy egyéb repozitóriumban helyezzék el, ezzel biztosítva a nyílt hozzáférést a tudományos munkához. Amellett, hogy ez a módszer teljesen ingyenes, segít abban, hogy a kutatás a lehető legtöbb emberhez érjen el. 

5 ok a szerzői archiválás mellett

Hatásnövelés

Azzal, hogy repozitóriumban helyezed el a munkádat, nagyban hozzájárulsz ahhoz, hogy eredményeid a lehető legtöbb emberhez jussanak el. Nem mellesleg ezt ingyenesen teheted.

Hamarabb célbaér

Lényegesen rövidebb idő telik el a cikk megírása és aközött, hogy az emberek olvasni kezdenék azt. Ezzel a tudomány progresszivitását is javíthatod.

Kutatói elismerés

A szerzői archiválás előrelendítheti a karriered, segíthet, hogy a szakterületeden elismerjék a munkádat és akár a kutatásfinanszírozók érdeklődését is felkeltheted.

Tárhely

A repozitórium nagyszerű tárhely nem csak az tudományos publikációk iránt érdeklődők számára, hanem a szerzőknek is. Nincs is ennél egyszerűbb módja, hogy felsorakoztasd a cikkeidet a CV-dben. Linkelj repozitóriumból!

Tudományos környezet

Általában egyetemek, kutatóintézetek rendelkeznek saját repozitóriummal. Egy gyűjteményen belül megtekinthető az adott intézményben tevékenykedő kutatók munkáinak teljes tárháza. Ez felkeltheti a finanszírozók vagy akár a hallgatók érdeklődését is.

Mit archiválhatok? 

Egy közlemény különböző verziói alkalmasak arra, hogy repozitóriumban helyezd el őket. Jellemzően ilyen a peer review előtti pre-print változat, valamint a peer review utáni post-print is. Régebben kefelenyomatként emlegették ezt a változatot. 

A kiadók folyóiratonként más és más szabályrendszerrel rendelkeznek az archiválást illetően. Mielőtt repozitóriumban helyezed el a kéziratot, győződj meg róla, hogy a folyóirat ezt engedélyezi! Mindig érdemes utánajárni a szabályoknak a folyóirat weboldalán. A Sherpa/RoMEO adatbázisa pedig tartalmazza a legtöbb folyóirat archiválásra vonatkozó irányelveit.

A verziók megkülönböztetése nem egyszerű, a kiadók a legkülönbözőbb módokon jelölik a cikkeken, hogy az éppen hol tart a publikációs folyamatban.

A pre-print

A pre-print a kézirat azon verziója, amit benyújtottak közlésre egy választott folyóirathoz. Ezt a verziót még nem szerkesztették, és nem fogadták el közlésre. A lektorálás előtti változat jellemzően nem tartalmaz végleges oldalszámot, sem a kiadó logóját. A DOI szintén nincs feltüntetve.

A kiadók gyakran tesznek vízjelet erre a változatra, azonban nem mindig van ilyen könnyű dolgunk. Ha “for peer review” vagy “submitted manuscript” vízjelet látunk a cikken, akkor jó eséllyel pre-printtel van dolgunk.

A post print

A post-print a tudományos közlemény lektorálás utáni, közlésre elfogadott változata. Ez szintén egy olyan verzió, amelynek több kiadó engedélyezi a szerzői archiválását. A lektorálás utáni változat felismerhető a baloldali margó mellett futó számsorról, ami azonban nincs mindig ott. Ez az a verzió, amit a kiadó visszaküld a szerzőnek javításra. Nem ritka, hogy egyes sorok pirossal vannak kommentelve, sárgával kiemelve. Vízjel ezen a verzió is megjelenhet, keresd az “accepted manuscript” vagy az “uncorrected proof”feliratot.

Ha ez tényleg ennyire jó, miért nem archivál mindenki?

A szerzők közül sokan nincsenek tisztában a szerzői archiválás előnyeivel. Emiatt hiába van az intézménynek repozitóriuma, a kutató nem fog vele foglalkozni. Kivéve természetesen, ha kötelező.

Vannak tudományterületek, ahol gyakrabban archiválják a pre-printeket, mint a lektorált post-print verziót. A szerzői archiválás lehetővé teszi, hogy a a tudományos közösség megvizsgálhassa a kutatást még a peer review előtt. A pre-printek minőségét ezért sok területen okkal kérdőjelezik meg. Post-print esetében nem áll fenn ez a kételkedés, hiszen az elfogadott kézirat tartalma a publikált változattal egyenértékű.

A folyóiratok gyakran kitérnek a szerzői jogsértésekre is a szerzői útmutatójukban. A kutatókat elriasztja, amikor a szerzői archiválást is jogsértésként értelmezi a folyóirat. A tudós ilyenkor okkal óvatoskodik.

“A szerzői archiválás időigényes és bonyolult.” Ez egy tévhit. Körülbelül 10 percet vesz igénybe egy cikk repozitóriumban való elhelyezésre, és ebbe beleszámoltuk a profilregisztrációt is. Szerencsére csak kevesek számára jelent valódi nehézséget az archiválási folyamat.

Open Access?

A szerzői archiválást nevezzük az open access zöld útjának. Elvégre a szerzők nyíltan hozzáférhetővé teszik a kutatásukat, mindezt ingyenesen. A zöld út nem egyenlő azzal, ha teljesen open access folyóiratban publikálunk, amikor is közlési díjat fizetünk. Ezt a módszert arany útnak hívjuk, a publikáció végleges kiadói változata lesz olvasható egy nyílt hozzáférésű folyóiratban.

Fedezd fel a repozitóriumok adta lehetőségeket!

Ez is érdekelhet:
Október 31-én a britek EU tagsága hivatalosan és megmásíthatatlanul megszűnik. Miben változik meg az Egyesült
A blogon már született egy írás a predátor folyóiratokról, most arról lesz szó, hogy milyen
Idén Portó adott otthont az Open Science FAIR konferenciának. Az esemény fontosságát mi sem bizonyítja
A tudományos ökoszisztémában végbement változásokra válasz a Plan S, ami a nyílt hozzáférést hivatott felgyorsítani.
Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük