5 perc olvasási idő
A PhD fokozat megszerzése után jó ötletnek tűnhet posztdoktori ösztöndíjra pályázni, de nem mindegy mi motivál, hogy erre az útra lépj.

A posztdoktori pozíció nemzetközi kutatási tapasztalattal, vagy egy teljesen új kutatási területtel kecsegtethet, ahol kipróbálhatod a képességeidet. A posztdoktori ösztöndíj pályázatra nem szabad úgy tekinteni, mint a doktori cím megszerzése után következő kötelező fejezetre. A Sciencemag arra figyelmeztet, hogy jól fontold meg a döntésed, járj nyitott szemmel. Az alábbiakban három érvet találsz, hogy miért ne pályázz posztdoktori ösztöndíjra.

#1. Csak mert a témavezetőd azt mondja…

A professzorok tudományos tanácsadók, nem pedig karrierguruk. Tudományos életútjuk többnyire egy specifikus terület köré fonódik, így nem biztos, hogy tisztában vannak az előtted álló lehetőségekkel. Gyakran, különösen a kimagasló teljesítményű hallgatók esetében javasolják a posztdoktori pozíciókat.

Nem biztos, hogy rosszul döntenél, ha részt vennél egy két éves posztdoktori programban, de mindenképp vedd számításba, hogy más lehetőségeid is vannak. Lehet, akkor leszel a legboldogabb, ha máshol nézel állás után.

#2. Mert növelné a munkaerőpiaci értéked

Ha egyetemi tanárként látod a jövőd, biztos nem hátrány a posztdoktori tapasztalat. A legtöbb esetben azonban a PhD elegendő lesz ahhoz, hogy munkát találj. – írja Karin Bodewits, a Sciencemag Careers rovatának egyik szerzője. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a posztdoktor program után nehezebben pályázhatsz álláshirdetésekre a privát szektorban. Ha túl sokáig maradsz az egyetemen, a menedzserek számára ez arról árulkodhat, hogy nem érdeklődsz eléggé az iparág által kínált munkák iránt.

#3. Mert ez a legegyszerűbb módja a munkanélküliség elkerülésének

Kétségtelen, a témavezetőd laborjában maradni posztdoktori programban gyakran a legegyszerűbb módja az elhelyezkedésnek. Ha nem kapsz jobb ajánlatot, fontold meg, hogy élsz a lehetőséggel, ideiglenesen.

Tedd fel magadnak a kérdést:

Csak azért vállalom el ezt a munkát mert félek kilépni a komfortzónámból, vagy tényleg értékes tapasztalattal gazdagít majd az állás?

Ha nem vagy biztos benne, hogy a posztdoktori tapasztalat elengedhetetlen ahhoz, hogy érvényesülj a szakmádban, kockáztass! Keress nyitott pozíciókat más területen!

A Sciencemag bejegyzése alapján garantáltan nem kap kedvet az ember a posztdoktori pozícióhoz. Ideje beszélnünk arról is, miért lehet jó döntés elvállalni a lehetőséget.

#1. Mert lehet, hogy élvezni fogod

Ha posztdoktori pozíción gondolkodsz, valószínűleg inspirál a kutatás gondolata, szenvedéllyel gondolsz a kutatási területedre és imádod a csapatot, akikkel dolgozol. Posztdoktor kutatóként sokan rendkívül motiváltak a szakmájukban, céljuk jelentős nyomot hagyni a világban. Ha elég ambiciózus vagy, egy posztdoktori állásból sok tapasztalatot szerezhetsz. Ha nem is hosszú távra tervezel hivatásos kutatóként tevékenykedni, attól még lehet, hogy egy posztdoktori pozíció pont neked való.

#2. Mert kutató akarsz lenni

Akár egy egyetemen, vagy privát szektorban dolgoznál, akár a kutatás szélesebb világával akarsz megismerkedni, posztdoktorként új ismeretekkel gazdagodhatsz a területeden, új képességeket sajátíthatsz el, melyek kiszélesítik a látóköröd.

A kutatás szélesebb világába beletartozik a tudományos kiadás, a tudomány nyilvánosságának szervezése, és a kutatási folyamatok újragondolása is. Posztdoktori tapasztalattal ezekben is részt vehetsz.

#3. Mert vonz az akadémiai környezet

Akadémikusnak lenni teljesen más, sem a PhD hallgatói évek, sőt néha még a posztdoktori munka sem ad annyi tapasztalatot, mint egy egyetem magasan képzett, tudományos munkatársaként tevékenykedni. Ha ez a legnagyobb motivációd, biztos tisztában vagy vele, hogy az effajta tudományos munka elég kemény. Sokan azonban épp emiatt tudnak benne kiteljesedni. Mielőtt elvállalnál egy ilyen pozíciót, nézz utána, illik-e a szakma a személyes ambícióidhoz.

Ha komolyan fontolgatod, hogy posztdoktor leszel, azonban még mindig vannak kételyeid, próbálj választ találni az alábbi kérdésekre.

  • Mekkora szabadságot kapsz a kutatásaidat illetően? Minden pályázótól megkérdezik, mik a tervei a kutatásait illetően. Elismerésre méltó, ha önálló ötleteidről és azok megvalósítására szolgáló egyedi stratégiáról számolsz be. A privát szektorban inkább a kutatási eredmények fényében történő céltudatos gondolkodást méltányolják.
  • Milyen képzési lehetőségeid lesznek? Nemcsak a vállalt projektmunkát illetően (pl. konferenciák és kurzusok), hanem lesz-e lehetőséged más skillek elsajátítására? (pl. kommunikáció, csapatmunka, vezetői tréning, karriermenedzsment, pályázatírás…) Ezek a képességek fontosak lesznek, bárhol is helyezkedsz el. A munkáltató számára az a legelőnyösebb, ha elég képzett vagy a vállalati célok eléréséhez.
  • Milyen mértékben hasznosíthatod a tanultakat? Például prezentálhatsz-e szakmai konferenciákon, vezethetsz-e egy kisebb csapatot, dolgozhatsz-e csapatban? Részt vehetsz-e a stratégiai döntésekben, vagy képviselheted-e a munkacsoportot külsős rendezvényeken?

A tippeket David Bogle gyűjtötte össze nekünk, a UCL vegyészmérnöki professzora, doktori iskolájának alelnöke. Ötleteit a NatureBlogban fogalmazta meg.

Ami még segíthet a döntésben

Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük