5 perc olvasási idő

Az Impakt Faktor (IF) immár 50 éve van a köztudatban, mint a tudományos folyóiratok mérőszáma. Egy mérőszám, ami igen erősen megosztja a kutatói közösséget.

Megosztó, mert nem lehet egyetlen szám alapján megítélni egy folyóiratot és megbélyegezni azzal, hogy „jó” vagy „rossz” csak azért, mert a megjelentetett cikkei sok/kevés hivatkozást kaptak.

A másik oldal viszont meg van győződve arról, hogy az a folyóirat igenis nívósabb a többinél. Nem véletlenül tartalmaz magas hivatkozásszámmal rendelkező írásokat. Cikkünkben kiderül mi az a 3+1 ok amiért nem túl népszerű ez a mutatószám.


Az IF kiszámítása első ránézésre egyszerűnek tűnik: csak egy átlagot kell vonni az adott folyóirat utolsó 2 évében megjelent cikkeire érkezett hivatkozásaiból. Például, 2019-ben a Nature folyóirat IF-a 42,778 volt. Mit jelent ez? A elmúlt 2 évben a folyóiratban megjelent cikkeket átlagosan 42-szer idézték. De ha jobban megnézzük hogyan is számolják azt a bizonyos számot, akkor kiderül, hol kerül porszem a gépezetbe. A nagy befolyással bíró tudományos írások kis töredéke kapja a legtöbb hivatkozást, míg a cikkek túlnyomó többségét jóval kevesebbszer, vagy egyáltalán nem idézik.

A 2 fő bökkenő

Lucas Carey, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem sejtbiológusa szerint az IF-ral alapvetően két probléma van. Az egyik az, hogy kudarcot vall, mint prediktív mutatószám, hiszen nem feltétlenül fog elérni nagyobb idézettséget egy cikk, csak azért, mert magas IF-ú folyóiratban jelent meg. A másik problémát a számítási módjában véli felfedezni, amit átláthatatlannak nevez.

A kutatók „se veled, se nélküled” viszonyban vannak az IF-ral. Sok kiadó, finanszírozó, kutató továbbra is az IF-t tartja az egyik legfontosabb szempontnak, ha a kutatás minőségének mércéjéről van szó. A kiadók az IF-t használják a folyóirataik reklámozására, míg a finanszírozási ügynökségek, kutatóintézetek, egyetemek gyakran a tudományos közlemény minősítésénél a folyóirat IF-rát veszik figyelembe. Valójában az előléptetések, kinevezések döntéshozatalában is az IF játszik kulcsszerepet, hiszen a kutatót az alapján ítélik meg, hogy melyik folyóiratban publikált. Sőt, maguk a kutatók is az adott folyóirat IF-át veszik alapul a tanulmány értékelésénél. Egy ilyen rendszerben nyilvánvaló, hogy fontosabb az, hogy hol jelent meg a tudományos közlemény, mint az, hogy milyen eszköz segített annak elbírálásában.

3+1 ok, amiért az Impakt Faktor nem a kutatók kedvence

  1. Az online elérhető folyóiratok és a keresőmotorok megjelenésével egyre jobban gyengül az IF és a hivatkozás közötti kapcsolat.
  2. Csak a folyóiratok kisebb hányadára alkalmazható, például a bölcsészettudományok területén megjelenő írások, mint a legtöbb nem angol nyelvű folyóiratok kimaradnak.
  3. Befolyásolja a cikk típusa. Egy review alapvetően jellegéből adódóan több hivatkozást tartalmaz. Ez pedig pozitívan befolyásolja az IF-t, hiszen ezeknek a cikkeknek magas a hivatkozási arányuk.
  4. 1,5 – 4,5 évvel ezelőtt megjelent tanulmányokra kapott hivatkozást tükrözi. Sőt, maguk a közlemények még sokkal régebbiek is lehetnek. Ennek az az oka, hogy az online és a nyomtatásban megjelent publikáció között sok idő telik el, valamint jelentős a kézirat benyújtása és a cikk közzététele között eltelt idő is.

Jobb lenne valami más, de mi?

A többség egyetért azzal, hogy az IF, mint egyedüli eszköz a kutatások valamint a folyóiratok értékelésére jogosan megcáfolható. Sokan helyeselik azt, hogy az IF helyett valami mást kellene használni, de más alternatív mérés implementálása még sajnos nem sikerült.

Összességében elmondható, hogy a kutatók zömének az az elsődleges célja, hogy az eredményeik magas IF-ral rendelkező folyóiratban jelenjenek meg, karrierjük előmozdításának érdekében.

Neked az Impakt Faktor a mérvadó a folyóirat minősítésében?


További hasznos olvasmányok

A tudományos publikálás valós ára – II. rész
Problems associated with using the impact factor?
Nine reasons why Impact Factors fail and using them may harm science
Hate journal impact factors? New study gives you one more reason
How will you judge me if not by impact factor?
Decreasing the Influence of Impact Factor
Beat it, impact factor! Publishing elite turns against controversial metric

Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük