Kalauz a tudományos kommunikációban
Felfedezések a fiatal kutatókról – I. rész

Felfedezések a fiatal kutatókról – I. rész

3 perc olvasási idő

Peer review, open peer review, Impact Faktor és még lehetne sorolni. Ezek fogalmával mind tisztában vannak a fiatal kutatók, de vajon mekkora jelentőséget tulajdonítanak a tudományos világ ilyen jellegű aspektusainak? Mi motiválja őket, hogy belekezdjenek egy kutatásba? Mi alapján választanak folyóiratot a publikációjuknak? Hogyan tesznek szert elismertségre a tudományos közösségen belül?

Az Egyesült Királyságbeli interdiszciplináris és önálló kutatócsoport, a CIBER legújabb kutatásában 7 ország 81 egyetemén 116 fiatal kutatójával készített interjút. Az eredmények számos olyan kulcsfontosságú – és néha meglepő – attitűdökre és szokásokra mutattak rá, amelyek általában véve jellemzik a fiatal kutatók közösségét a tudományos kommunikációval kapcsolatban. 

Az idei évet egy kétrészes bejegyzéssel zárjuk, melyben a CIBER felméréseinek eredményiről lesz szó. A kutatócsoport 16 pontba szedte az interjúk eredményeit, melyek első felét most, a második felét pedig jövőhéten közöljük.

  1. Karrier és motiváció: a fiatal kutatók többségére jellemző, hogy miközben egyéni kutatásokat végeznek, azon gondolkodnak, miként tudnának a karrierjükben mihamarabbi fejlődést elérni.
  2. Követők vagy előfutárok: a fiatal kutatók nem feltétlenül követik a hagyományos tudományos gyakorlatokat. Habár számos területen nincs más választásuk mint követni a régóta fennálló szabályokat, mint a magas Impakt faktorú folyóiratokban való publikálást.
  3. Papíralapú vagy elektronikus: annak ellenére, hogy egyre inkább teret hódít magának az online világ, a fiatal kutatók mégis ragaszkodnak a hagyományos oktatás intézményéhez. Rövid és középtávon azonban nem vitatják a folyóirat kiadás hagyományos módját.
  4. Publikációs gyakorlatok: fiatal kutatóként átlagosan kb.10 cikket publikálnak, és csaknem 50%-ban első szerzők. Motiváltnak érzik magukat, hogy nívós folyóiratokban adják közre kutatási eredményeiket, és előszeretettel látogatnak folyóiratokat rangsoroló listákat mint a Web of Science, PubMed, illetve állami listákat. Amennyiben a tudományos közleményüket egy magasan rangsorolt folyóirat visszautasítja, akkor egy másik folyóiratot választanak az elfogadási arány, múltbeli tapasztalatok, feldolgozási idő, a visszajelzések gyorsasága, a célközönség valamint az open access opciók alapján.
  5. Peer review (szakmai értékelés): általánosságban elmondható, hogy a peer review folyamatával elégedettek, ellentétben azzal a széles körben elterjedt hiedelemmel, hogy a fiatal kutatók “zárt klubnak” tekintik a szakmai értékelést. 
  6. Közösségi média és online közösségek: a fiatal kutatók a ResearchGate, LinkedIn and Twitter oldalakat többnyire információ szerzés/közlés, a kutatásuk megosztása, profil építés, illetve kapcsolatteremtés céljából használják.
  7. Technológia: a fiatal kutatók még mindig a laptopokat, asztali számítógépet részesítik előnyben tudományos munkájuk során, habár jelentősen megnövekedett azoknak a kutatóknak a száma, akik a technológia fejlődésével lépést tartva inkább tablet-et használnak. 
  8. Open access: a nyílt hozzáférésű folyóiratokról a tudományos közösség általában pozitívan vélekedik. Ugyanez nem mondható el azonban a közlési díjról azaz az APC-ről (Article Processing Charge), amelyet a kutatók többsége még mindig túl magasnak tart.

Ez viszont még csak a kezdet, jövőhéten a CIBER további felfedezéseit hozzuk el nektek röviden.

Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük