Kalauz a tudományos kommunikációban
Felfedezések a fiatal kutatókról – II. rész

Felfedezések a fiatal kutatókról – II. rész

3 perc olvasási idő

Nemrégiben a CIBER – egy brit kutatócsoport – a fiatal kutatók tudományos gyakorlatát vizsgálta, melynek során számos felfedezést tett a fiatal kutatók szokásaival kapcsolatban. Múlthéten az eredményeik egy részét már megosztottuk az instantscience.hu olvasóival, most pedig, ahogy az előző cikkünkben ígértük, folytatjuk a következő 8 ponttal. 

A kutatásban 7 ország 81 egyetemén 116 fiatal kutatójával készítettek interjút. Az eredmények számos olyan kulcsfontosságú – és néha meglepő – attitűdökre és szokásokra mutattak rá, amelyek általában véve jellemzik a fiatal kutatók közösségét a tudományos kommunikációval kapcsolatban. 

  1. Repozitóriumok: a fiatal kutatók nem tartják különösen fontosnak a kutatási eredményeik repozitóriumban történő elhelyezését, sőt sok esetben még arról sincs tudomásuk, hogy az intézményük rendelkezik-e saját repozitóriummal. – mutatott rá a kutatócsoport.
  2. Open Science: a fiatal kutatók kevésbé vannak tisztában az Open Science fogalmával, éppen ebből kifolyólag fenntartással kezelik az adataik illetve kutatásuk elérhetővé tételét.
  3. Megosztás és együttműködés: a tudományos munka, ötletek megosztása, az együttműködés, egyfajta hírnév építőként van jelen a tudományos társadalom berkeiben. Stratégiáik leginkább a munkaszerzésre és a publikációik számának növekedésére irányulnak.
  4. Metriák:  a fiatal kutatók csekély érdeklődést mutatnak az alternatív metriák (altmetrics) iránt, habár vannak olyanok, akik monitorozzák a munkájuk olvasottságát. Egyesek egyre nyitottabbak az altmetria iránt, hiszen látják benne a teljesítményük és hatásuk mérésének potenciális lehetőségét.
  5. Hatás: a legtöbb fiatal kutató úgy véli, hogy a legjobb módja annak, hogy másokra hatást gyakoroljanak az az, ha magas minőségű kutatást végeznek, amelyet színvonalas folyóiratban publikálnak.
  6. Kiadók és könyvtárak: a fiatal kutatók döntő többségének kevés rálátása van a kiadók és a könyvtárak munkájára, főleg arra, hogy miképp működnek együtt egymással ezek a szervezetek. A könyvtár kereső rendszereit felülmúlta a Google, mert hosszú távon már nem nyújtanak kielégítő szolgáltatást a kutatók számára. – derült ki a szomorú valóság a CIBER interjúiból.
  7. Vélemények sokfélesége: azok a fiatal kutatók, akik tapasztaltabbak, eltérő tudományos nézetet képviselnek, mint azon társaik, akik kevésbé tapasztaltak. Azok, akik rangos kutatócsoportban dolgoznak, bizakodóbbak a jövőbeli kilátásaikat illetően és elégedettebbek a felsőoktatásban lévő folyamatokkal. Ami a karrierjük előrehaladását illeti, csak minimális különbség fedezhető fel a nemek közötti megosztásban.
  8. Változásmenedzsment: a pályakezdő kutatók általában szem előtt tartják a változás és az átmenet lehetőségeit, de sokszor a meglévő kutatási publikációs rendszer korlátai miatt nem élnek ezen lehetőségekkel.

Kedves Olvasóink! Köszönjük, hogy egész évben velünk voltatok! Engedjétek meg, hogy sikerekben gazdag boldog új évet kívánjunk Nektek! Találkozzunk jövőre!

Mutasd meg másoknak is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük