Kalauz a tudományos kommunikációban
Így hat a pandémia a kutatókra és munkáikra

Így hat a pandémia a kutatókra és munkáikra

7 perc olvasási idő
A pandémia az egész életünket megváltoztatta. Életünk minden területét érinti, ezért sok írás születik a témában. Sorra publikálják a különböző felméréseket, tanulmányokat, melyek a koronavírus járvány tudományra, kutatásra, kutatómunkára gyakorolt hatásait boncolgatják. Cikkünkben néhány tanulmány eredményét foglaljuk össze.

A tanulmányok, statisztikák azt igazolják, hogy a pandémia nagyobb hatással van a nőkre, mint a férfiakra. Legfőképpen az édesanyák dolgát nehezíti meg kutató tevékenységük gyakorlásában. A járvány súlyosbította a már meglévő nemi egyenlőtlenségeket és újabb kihívások elé állította a nőket, főként azokat, akiknek gyermekük van.

Több tudományterületen végzett tanulmányból kiderül, hogy a benyújtott kéziratok és a publikált cikkek tekintetében a női szerzők aránya a pandémia első néhány hónapjában csökkent. A női tudósokat nagyobb mértékben akadályozza a kutatás gyakorlásában a családról való gondoskodás, emellett az iskolák online oktatásra tértek át, és a gyerekek szüleik segítségére szorultak a tanulásban. A szülők – legfőképpen az édesanyák – munkaidejük nagy részét elvesztették. Az édesanyák többet foglalkoznak gyermekükkel és házimunkával, ezért kevesebb időt tudnak kutatásra fordítani, mint az édesapák. A rájuk nehezedő nyomás következtében a pandémia komoly hatást gyakorol mentális egészségükre is.

A De Gruyter Kiadó csapata tavaly azt vizsgálta, hogy a pandémia milyen hatást gyakorol szerzőik kutatási gyakorlatára. Két felmérésből, több mint 100 ország 4300 kutatójának válaszait gyűjtötték össze.

A kutatókat arról kérdezték, hogyan érinti őket a pandémia személyesen és szakmailag, honnan érkezik a rájuk nehezedő nyomás, és a kiadójuk miben, hogyan lehet a segítségükre.

A kiadó első felmérése 2020 májusában zajlott. Az eredmények azt mutatják, hogy a szerzők közel fele elfoglaltabb volt, mint a járvány kezdete előtt, és új normához, a munkájukban bevezetett korlátozásokhoz kellett igazodniuk. A válaszadók ezeket a problémákat különböző mértékben tapasztalták. Sajnos a kutatásban az látszik, hogy ezek a problémák és egyenlőtlenségek növekednek.

A második felmérést 2020 októberében végezték, amelyben megállapították, hogy a kutatók még elfoglaltabbá váltak, valamint további korlátozásokat tapasztaltak a munkájukban. Az új eredményt közlő kutatási cikkek szerzőinek csaknem fele kevesebb szellemi terméket adott ki a kezéből, mint egy átlagos évben. A megkérdezett tudósok kétharmada kijelentette, hogy csak jelentős korlátozások mellett tudja folytatni kutatását.

Miért gyakorol hatást a pandémia egyes kutatókra, és másokra miért nem? Kiket érint a leginkább?

A következőkben 5 tényezőt ismertetünk, amelyek a pandémiás időszak korlátozásait, intézkedéseit tükrözik, és befolyásolják a kiadványok, eredmények publikálását.

Online oktatás

Az áttérés az online oktatásra hirtelen történt, az oktatók és a diákok számára éles váltás volt. A válaszadók túlnyomó része úgy véli, hogy az online oktatás több időt vett igénybe, mint azt várták, kétharmaduk pedig azt állítja, hogy ez a legjelentősebb akadálya annak, hogy kutatásukat a megszokott módon folytassák. Az oktatók közel fele több időt tölt a hallgatóival az online térben, mert fontosnak tartják, hogy lelki támogatást nyújtsanak a tanulóknak. Annak ellenére, hogy az oktatást elősegítő új online csatornák és eszközök pluszmunkát eredményeznek az oktatók számára, a legnagyobb problémájuk mégis az, hogy otthonról kénytelenek tanítani. A háztartási feladatok, gondoskodás a családról és az online tanítás között zsonglőrködni nehéz és megterhelő. A kutatási munka tekintetében azok a tudósok, akik nem oktatnak, meghatározó előnnyel bírnak azokkal szemben, akik otthonról online tanítanak.

Az együttműködés hiánya

A megkérdezettek harmada szerint a személyes együttműködés hiánya befolyásolja kutatásukat. Számos konferencia törlése, az utazásra és a személyes meetingekre vonatkozó korlátozások miatt sok szerző küzd azért, hogy létfontosságú kapcsolatokat alakítson ki társaival és a tudományos közösségekkel.

A tudósok kritikusan vélekednek az online konferenciákról, éppen ezért számukra a hagyományos szakmai események online térbe költöztetése nagy kihívást jelent. Sok kutató fontosnak tartja, hogy a konferenciákon személyesen vegyen részt, ezért számukra egy online konferencia nem ugyanazt az élményt adja. A tudósoknak hiányzik a konferenciák szociális összetevője, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a járvány alatt a közösségi média használata az egekbe szökött. A válaszadók fele a közösségi médiát arra használja, hogy tartsa a kapcsolatot a munkatársakkal, társalogjon a barátaival, ismerőseivel.

A karrier

Az, hogy a kutató a karrierjének éppen mely periódusában jár, kulcsszerepet játszik abban, hogy milyen mértékben van védve, vagy kitéve a járvány hatásainak. A felmérésből kiderül, hogy a pandémia legkevésbé a karrierjük vége felé járó tudósokat befolyásolja. Ugyan elfoglaltabbá váltak, de nem annyira, mint fiatalabb kollégáik.

A pályafutásuk közepén tartókat kettős hatás éri. Egyrészt otthonról online oktatnak, másrészt az életszakaszukból eredő nyomás is nehézséget jelent. Ők erősen érintettek, mert nagy valószínűséggel családjuk van, ami gondoskodást és támogatást igényel. Az otthoni teendők és a home office kombinációja azt jelenti, hogy ez a réteg a kutatása elvégzésének tekintetében jelentős akadályokba ütközik.

A nem

Sokat számít, hogy a tudóstársadalom női vagy férfi tagja vagy. A karrierjük közepén járó nők otthonról tanítanak, vezetik a háztartást. A nők és a férfiak is elfoglaltabbak lettek, mind tapasztalták a kutatást érintő korlátozásokat, ám a nőknek mégis több dolguk van, mint a férfiaknak. A női oktatók több időt töltenek diákjaikkal az online csatornákon, ezzel együtt kevesebbet írnak, olvasnak, publikálnak, kevesebb idejük akad adatelemzésre és konferenciákon való részvételre.

A humántudományokat sújtja a legjobban

A pandémia miatt a bölcsészek elé gördülnek a legnagyobb akadályok. Nem látogathatják a könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat, nem férnek hozzá a gyűjteményekhez. Ezek a tényezők elengedhetetlenek kutatásuk folytatásához. Az utazási korlátozások eredményeképpen a terepmunka és az adatgyűjtés nehézségeivel küzdenek. Emellett a bölcsészek sokkal jobban aggódnak a karrierjük építéséért és a lehetséges előléptetésért, mint más tudományterületek tudósai. Attól tartanak, hogy az egyetemek első körben majd a humántudományok területét sújtják megvonásokkal, anyagi és humánerőforrás szempontból egyaránt.

A pandémia a tudományos társadalom minden tagjára hatással van, egyesekre jobban, másokra kevésbé. A legtöbb kutató számára a járvány nagy stresszforrás, bizonytalanságban érzik magukat. A rájuk nehezedő nyomás a karrierjüket meghatározó károkat okozhat. Az online oktatás, otthon tanulás következtében a családok élete teljesen megváltozott, a szülőkre újabb terhek hárulnak. A járvány időszakában az édesanyák túlterheltek. Nehézségeiket az otthoni kötelezettségek és az oktatói, kutatói munkavégzés összeegyeztetése okozza, ezért ők vannak a legsúlyosabb helyzetben.

Rád milyen hatással van a pandémia?

Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük