Elkészült a tudományos közleményed, kiválasztottad a megfelelő folyóiratot is. Nincs más hátra minthogy benyújtsd a kéziratod.
Nem elrettentésből, de a kéziratok 21%-át “még azon melegében” elutasítják, sőt még a peer review-n átesettek 30%-ának is búcsút intenek. Azért, hogy a te kéziratod ne járjon így, mai írásunkban a teljesség igénye nélkül bemutatunk 5 hozzávalót, amelyek közelebb hozhatnak a sikerhez.
A cím
Nyílvánvaló, hogy a kéziratod címe az első dolog, amit a szerkesztő elolvas, éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan címet válassz, ami figyelemfelkeltő és jól összefoglalja a kutatásod témáját. Megfelelő címet adni igencsak nehéz feladat. Az alábbi 5 egyszerű szabály betartásával, azonban könnyen szert tehetsz a tökéletes címre.
- Legyen egyszerű
- Legyen keresőmotor-barát
- Legyen kijelentő módban, vagy szőj bele egy frappáns kérdést, felvetést
- Vedd fontolóra, hogy alcímet adsz neki
Irányelvek követése
Ha ugyan a kutatásod korszakalkotónak számít, de nem felel meg a folyóirat elvárásainak, csekély esélyed van arra, hogy elfogadják közlésre. A szerzői irányelvek nagymértékben a kézirat benyújtásának módszertanára irányulnak.
NB: Mielőtt hozzáfogsz a közleményed megíráshoz, alaposan tanulmányozd át a kiválasztott folyóirat irányelveit, hiszen egyes folyóiratok olyan sablonokat is megosztanak, amelyek segítenek abban, hogy az írásod megfeleljen a követelményeknek.
Struktúra
A tanulmányod megírásának elején ezer és ezer gondolat cikázik a fejedben: milyen a jó bevezetés, hogyan strukturáld, hogy minél átláthatóbb legyen, táblázatok, ábrák, stb. Különösen igaz ez a fiatal kutatókra, akik a tapasztalat hiánya miatt elveszve érezhetik magukat. Ha az alábbi 4 pont mentén haladsz, nem hibázhatod el.
- Bevezetés: Milyen jelentőséggel bír a tanulmányod a tudományterületeden, valamint milyen kérdésekre, problémákra világít rá.
- Stratégiák, módszerek, eszközök: Megoszthatod,hogy milyen eszközöket, adatgyűjtési módszereket használtál, illetve akár részleteket is elárulhatsz a laboratóriumi környezetről.
- Eredmények: Ismertesd milyen eredményeket értél el. Kezdd a legjelentősebbel!
- Konklúzió: Fejtsd ki, hogy a kapott eredmények igazolják vagy cáfolják a a hipozézisedet.
Nyelvhelyesség
A helytelen szóhasználat, nyelvtani és helyesírási hibák, elírások, mondatszerkezetbeli hibák még a legkiválóbb tanulmány színvonalát is lényegesen csökkentik.
A szerkesztők visszajelzése alapján a leggyakrabban előforduló hiba a mondatok túlbonyolítása. Érdemes az olyan felesleges szavakat mellőzni, amelyek érdemben nem adnak hozzá a tartalomhoz.
Pl. “Az agyi sérülések elfordulása két korosztályt érint leginkább: legmagasabb arányban a nagyon fiataloknál és az időseknél fordul elő”. Egyszerűbben: “Az agyi sérülések leginkább a nagyon fiataloknál és az időseknél fordulnak elő.”
Plágium
Plagizálásról akkor beszélünk, ha más gondolatát, eredményeit, folyamatát beépítjük a saját munkánkba, az eredeti szerző megnevezése nélkül. A plagizálás komoly etika kérdéseket vet fel, és maradandó sérülést okoz a szerző hírnevén és karrierjében.
A hírneved többet ér, mint a CTRL+C, CTRL+V!
Hasznos összefoglalas: köszönöm.
Két gondolat:
1.) Magyar anyanyelvűeknek a legnehezebb feladat az újság nyelvét anyanyelvi szinten használok fejével gondolkodni. A magyar gondolkodás rendkívül összetett mondatalkotásra képes, a toldalékolások nagyon összesűríthetik a mondanivalót. Nem cél a tőmondatok használata, de a gondolategységek széttördelése (ameddig nem sérül a közlés) és önálló mondatokba foglalása hasznos módszer.
Amikor közlésre kerül sor, érdemes az előbbi dekompozíciós módszert használni. Nemcsak az idegen nyelv az egyedüli nehézség, hanem az olvasó fejével is tudni kell gondolkodni. Ha a kutatásban megfigyelt eseményeket felbontjuk elemi eseményekre és azokból építjük fel a közölnivalót, akkor az olvasó is átélheti a kutatásban tapasztalt felfedezés élményét, a közlés így olvasható marad (nem unalmas).
Kedves Gábor!
Köszönöm szépen az értékes hozzászólását!