Kalauz a tudományos kommunikációban
Könyvtárak az adatintenzív világban

Könyvtárak az adatintenzív világban

4 perc olvasási idő
Visszatérő kérdés, hogy milyen szerep juthat az egyetemi könyvtáraknak a mai modern korban, ahol a könyvek és nyomtatott folyóiratok jelentősége fokozatosan visszaszorulni látszik az online térben található tartalmak mellett. Mi lesz így ezekkal a memória intézményekkel? Hogyan tudnak naprakész információkat nyújtani a kutatóknak egy olyan világban, amely ilyen gyorsan változik?

A kérdésre többen keresik a választ. Így például a Göttingen State and University Library két munkatársa Prof. Dr. Wolfram Horstmann és Dr. Jan Brase is arra vállalkoztak, hogy megvizsgálják a könyvtár profiljának változását a tudomány és a technológia fejlődésének eredményeként.

Meglátásuk szerint a könyvtárak fennállása óta négy paradigmaváltás zajlott le a tudományos világban. A cikk érdekessége, hogy a jelenlegi helyzetben a könyvtárak átalakultak úgynevezett “Data Libraries” intézményekké. A sajátosságuk ezeknek az egyetemi könyvtáraknak, hogy meg kell felelniük a tradicionális könyvtári szerepeknek, ugyanakkor segítséget kell tudniuk nyújtani a kutatóknak és így a tudás szervezésének elveit kell alkalmazniuk.

A könyvtárak napjainkban különösen digitális szervezetként működnek, gondoljunk csak az e-bookok és az online tudományos folyóiratok egyre növekvő számára. A modern könyvtár nem csak összetett, nemzetközi hálózatba kapcsolt metaadat rendszereket működtet. Az elektronikus és a fizikai dokumentumok kölcsönzése során is rendkívül komplex, digitális folyamatokkal dolgozik. Ezek gyakran több tízezer regisztrált olvasót ölelnek fel.

Az egyetemi könyvtárakban nem ritka, hogy a könyvtári intézet gondoskodik különböző hallgatói azonosítókról, vagy egyéb, több célra is használható egyetemi kártyákról. Sőt, egyre gyakrabban vesznek részt a kutatási adatkezelésben is. 

A tudományos kommunikáció dinamikus változásával a tudomány adatintenzívvé vált, ehhez pedig a könyvtárak is igen gyorsan alkalmazkodtak. 

Miért fontos a könyvtár szerepvállalása az adatintenzív tudományban? 

Elsősorban azért, mert a könyvtár az a hely, amely a legelkötelezettebb az adatszolgáltatás tekintetében, elsődleges célja a hozzáférés biztosítása az információhoz. Másodszor pedig, a könyvtáraknak van a legnagyobb tapasztalatuk abban, hogy egy adott témához vagy érdeklődéshez a legrelevánsabb forrásanyagot gyűjtsék össze. 

Ebből kifolyólag a könyvtárakat megbízható szervezetekként tartja számon a társadalom. A digitális kor beköszöntével a szakma kinyílt, az online tartalmak pedig napról napra fontosabbá válnak a tudományban és az általános tájékozódásban is. 

Ezzel talán ki is jelenthetjük, hogy a félelem, mely szerint a könyvtárak néhány évtized múlva eltűnnek, alaptalan. A könyvtárak már ma is a digitális adatok erőművei. Gyűjtik a kutatási eredményeket, folyóiratcikkeket, könyveket és más egyéb nem csak szöveges formátumú dokumentumot is. Ezenfelül pedig gondoskodnak a tartalmakhoz való hozzáférésről is. 

Data Libraries: adatközpontú könyvtárak? 

Az Data Library fogalma viszonylag friss, főleg az egyetemi könyvtárak, kutatókönyvtárak jutnak eszünkbe, amikor az adatközpontúságról beszélünk a könyvtáros szakma tekintetében. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a könyvtár ebben a koncepcióban rendkívül új kezdeményezés, ezért korai még azon dilemmázni, hogy a kutatási adatokkal foglalkozó könyvtárak jót tesznek-e a szakmának. Ugyanakkor már az is lenyűgöző, hogy ekkora az igény az adatközpontú könyvtárak létesítésére. 

Ugyan napjainkban már egyre több rá a példa, a kutatási adatok publikálása elég ritka. A tudományos kommunikáció alapvető struktúrája szerint a kutatási adatokat elemzik, szintetizálják, értelmezik, majd ezen folyamatok eredményét publikálják egy tudományos folyóiratban. A kutatási adatok archiválására vonatkozó aktuális irányelvek ellenére is gyakori, hogy azokat privát fájlokként tárolják a kutatók, nem pedig megbízható intézményi repozitóriumokban, adatrepozitóriumokban. Ennek eredményeképp gyakran néz szembe adatvesztéssel a tudóstársadalom. 


Wolfram Horstmann és Jan Brase 2016-ban megjelent Libraries and Data – Paradigm Shifts and Challenges című cikkében részletesen elemzi az adatközpontú könyvtárak szerepét a paradigmaváltás részeként. A közleményben részletesen olvashatsz az egyre szélesebb spektrumú szerepvállalásairól a tudomány új korszakában. 

Mutasd meg másoknak is:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük