Az Utrecht University 2026-2030-as Open Access Policy-je azért különösen érdekes, mert az Open Access kérdését már nem egyszerűen úgy kezeli, hogy „hozzáférhető-e ingyenesen a publikáció?”. A dokumentum ennél jóval tovább megy összekapcsolja a nyílt hozzáférést a szerzői jogokkal, a digitális autonómiával, a kutatási infrastruktúrák közösségi kontrolljával, a tudás méltányos hozzáférésével, valamint a kutatásértékelés változásával.
A 2026 szeptemberében elfogadott policy 2030-ig határozza meg az egyetem és a UMC Utrecht Open Access céljait, 2028-ra pedig félidős értékelést ír elő. A legfontosabb változás a korábbi szabályozáshoz képest a hatókör jelentős kiszélesítése már nem elsősorban folyóiratcikkekről, könyvekről és könyvfejezetekről van szó, hanem elvileg minden publikációtípusról, beleértve a szakmai és a szélesebb közönségnek szánt tudománykommunikációs tartalmakat is.
Az Open Access nem cél önmagában
A policy egyik legerősebb gondolata a fit-for-purpose publishing elve. Eszerint nem az a cél, hogy minden kutató minél több publikációt készítsen egy előre meghatározott formában. A publikáció formáját, nyelvét és megjelenési helyét annak kell meghatároznia, hogy mi a kutatás tartalma, és kiket szeretnénk vele elérni.
Ez fontos szemléletváltás. Egy folyóiratcikk nem automatikusan „értékesebb” egy szakmai jelentésnél, könyvnél, konferenciaanyagnál vagy más kutatási outputnál. Az egyetem ezért arra ösztönzi a karokat és intézeteket, hogy saját publikációs stratégiákat alakítsanak ki, amelyekben meghatározzák prioritásaikat, preferált publikációtípusaikat, Open Access útvonalaikat és finanszírozási modelljeiket.
Mindez szorosan kapcsolódik a kutatásértékelés reformjához is. A policy alapértékei között megjelenik a nyitottság, az átláthatóság, a digitális autonómia, az esélyegyenlőség, a sokszínűség, a kutatási integritás és a fenntarthatóság, miközben kifejezetten hivatkozik többek között a DORA-ra és a CoARA-ra.
Hat terület, amely újradefiniálja az Open Accesst
A policy hat egymással összefüggő terület köré szervezi a következő évek céljait.
1. A publikációk nyitottsága.
2030-ra az egyetem célja a folyóiratcikkek, preprintek és doktori disszertációk 100%-os Open Access elérhetősége. A többi publikációtípus esetében egyetemi szinten legalább 50%-os OA arányt szeretnének elérni.
Ehhez nem kizárólag a hagyományos Gold vagy Hybrid OA modellekben gondolkodnak. Megmaradhatnak a Read & Publish megállapodások, ugyanakkor az egyetem tudatosan szeretné eltolni a finanszírozás súlypontját az APC/BPC-alapú publikálástól a közösségi irányítású modellek felé. Kiemelt szerepet kap a Diamond Open Access, a repozitóriumi Green OA, a preprintek, valamint a Publish–Review–Curate (PRC) modell.
2. Nemcsak nyíltan, hanem időben is.
A nyílt hozzáférés értékét jelentősen csökkenti, ha egy publikáció csak hosszú embargó után válik elérhetővé. Utrecht ezért 2030-ra azt célozza, hogy a publikációk kevesebb mint 5%-ánál legyen késleltetett az Open Access, és az embargó soha ne haladja meg a hat hónapot. Emellett a rövid publikációk több mint 25%-át már a folyóirathoz vagy platformhoz történő benyújtás előtt preprintként szeretnék elérhetővé tenni.
3. A szerzői jog maradjon a szerzőnél.
A harmadik pillér a copyright retention. Az egyetem azt szeretné, hogy Gold, Hybrid és Diamond OA publikációk esetében a szerzők megtartsák teljes szerzői jogaikat, és ne legyen szükség teljes jogátruházásra. A CC BY marad az alapértelmezett licenc, miközben bizonyos indokolt esetekben más Creative Commons licencek használatát is elfogadják. A cél, hogy 2030-ra a publikációk több mint 90%-ának legyen CC-licencelt változata.
Különösen érdekes, hogy Utrecht 2028 előtt egy intézményi Rights Retention Strategy kialakításának lehetőségét is megvizsgálja.
Digitális autonómia: kié valójában a tudomány infrastruktúrája?
Talán ez a negyedik pillér a policy egyik legelőremutatóbb része. Utrecht szerint nem elegendő, hogy a tartalom nyílt legyen azt is meg kell kérdezni, ki birtokolja és ki kontrollálja azt az infrastruktúrát, amelyen keresztül a tudományos kommunikáció zajlik.
A cél ezért az akadémiai közösség kontrolljának erősítése és annak biztosítása, hogy az alapvető publikációs infrastruktúrák közösségi irányítás alatt, illetve EU-tagállam joghatósága alatt működjenek. A repozitóriumot nyílt forráskódú infrastruktúrára kívánják helyezni, és 2029-re, a nem OA kereskedelmi könyvek kivételével, a 2015 óta született UU-publikációk teljes szövegét intézményi repozitóriumban kívánják archiválni.
Ennek megfelelően a könyvtár hosszú távon támogat olyan közösségi infrastruktúrákat, mint a DOAJ, DOAB/OAPEN, ORCID, OpenAIRE vagy PKP/OJS, valamint preprint-infrastruktúrákat.
Ez lényegében azt üzeni az Open Science fenntarthatóságához nemcsak nyílt tartalomra, hanem nyílt és közösségileg kontrollált infrastruktúrára is szükség van.
A metaadat is kutatási infrastruktúra
Az ötödik pillér a nyílt metaadatok és a gépi olvashatóság kérdése. Az Utrecht University célja, hogy minden publikáció metaadata CC0 licenc alatt vagy közkincsben legyen, és a kutatási ökoszisztéma következetesen használjon állandó azonosítókat: DOI-t a művekhez, ORCID-ot a kutatókhoz, ROR-t az intézményekhez, valamint vizsgálják a RAiD (Research Activity Identifier) alkalmazását a projektek azonosítására is.
Az ORCID használatát például be kívánják építeni az új munkatársak onboarding folyamatába, a könyvtár pedig a CRIS– és repozitóriumi rekordokat tudatosan gazdagítja PID-ekkel.
Érdekes módon itt jelenik meg a generatív mesterséges intelligencia infrastruktúrákra gyakorolt hatása is. A nyitottság mellett ugyanis az egyetem védeni kívánja az akadémiai infrastruktúrát az agresszív vagy káros gépi adatbányászattól, beleértve a szervereket túlterhelő genAI-botokat is.
Knowledge equity, ki tud valójában publikálni?
A hatodik pillér a knowledge equity, vagyis a tudáshoz és a publikálási lehetőségekhez való méltányos hozzáférés.
Az Open Access ugyanis nem feltétlenül méltányos akkor, ha az olvasó számára ugyan ingyenes, de a szerzőnek több ezer eurós APC-t kell fizetnie. Utrecht ezért tudatosan szeretné csökkenteni a kizárólag publikációs díjakra épülő rendszer súlyát.
2030-ra azt szeretnék, hogy a folyóiratcikkek több mint 30%-a közösségi alapú OA-megoldásokon keresztül jelenjen meg, Diamond OA, PRC vagy Rights Retention alapú repozitóriumi hozzáférés formájában. Emellett a folyóiratcikkek publikálását támogató egyetemi költségvetés kevesebb mint 70%-át kívánják APC-kre, illetve hybrid és APC-alapú Full OA megállapodásokra fordítani.
A könyvtárnak ebben aktív szerepe lesz, támogatja a Diamond OA folyóiratokat, segíti új Diamond folyóiratok létrehozását vagy meglévők átállását, fejleszti a nem hagyományos publikációtípusok és a nem angol nyelvű publikációk támogatását, és tudatosítja a Read & Publish megállapodások korlátait.
A könyvtár szerepe megváltozik
A dokumentumból egy nagyon markáns könyvtári szerepfelfogás rajzolódik ki. A könyvtár már nem egyszerűen előfizetéseket kezel, APC-ket finanszíroz és repozitóriumot működtet.
A könyvtár a tudományos kommunikáció intézményi infrastruktúrájának stratégiai szereplőjévé válik.
Tárgyal a kiadókkal, infrastruktúrát működtet és finanszíroz, támogatja a Diamond OA-t és a Publish-Review-Curate (PRC) modelleket, gondoskodik a PID-ekről és a nyílt metaadatokról, támogatja a Rights Retentiont, segíti a karok publikációs stratégiáit, monitorozza az outputokat és a költségeket, valamint képzésekkel segíti a kutatókat.
Talán ez az Utrecht-policy legfontosabb üzenete. A következő évek Open Access stratégiájának kérdése már nem pusztán az, hogy „hogyan tegyük nyílttá a publikációinkat?”, hanem sokkal inkább:
Milyen tudományos kommunikációs rendszert akarunk működtetni, ki irányítsa, ki finanszírozza, ki birtokolja a jogokat, és mennyire biztosít egyenlő lehetőséget a tudás létrehozására és megosztására?
Az Utrecht University válasza egyértelmű irányt mutat a nyílt hozzáféréstől egy közösségi kontrollon, digitális autonómián, szerzői jogok megtartásán, bibliodiverzitáson és knowledge equity-n alapuló publikációs ökoszisztéma felé kíván elmozdulni. Ez pedig már jóval több, mint Open Access policy valójában a tudományos kommunikáció egészének átalakításáról szól.
Utrecht University, Bosman, J., & Wenneke, M. (2026). Utrecht University Open Access Policy 2026-2030. Zenodo. https://doi.org/10.5281/zenodo.22793067