Holl András, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának informatikai főigazgató-helyettese 2023. október 25-én a VIII. Magyar Nyílt Tudományos Fórumon beszámolt az Akadémia legújabb állásfoglalásáról a kifogásolható folyóiratok témakörében. Elmondása szerint az állásfoglalás nagy visszhangot váltott ki a magyar tudományos élet szereplői között, emiatt is foglalkozik a kérdéssel januártól a Magyar Tudomány című folyóirat, amely egy tematikus blokkot szentel majd az állásfoglalás tartalmának és a tudományra gyakorolt hatásának.
A főigazgató-helyettes előadásának elején kiemelte, hogy óriási átalakulás figyelhető meg a tudományos publikálásban, azonban a humán tudományokat ez a változás kicsit később éri el. Az állásfoglalás figyelembe veszi a tudományterületenként eltérő publikációs szokásokat az ún. “parazita” vagy ismertebb nevén predátor folyóiratok elkerülésére vonatkozó javaslatok megalkotásában. Míg a bölcsészet- és társadalomtudományokban gyakrabban publikálnak könyveket és könyvfejezeteket, addig a STEM területen a folyóiratcikkek megjelentetése hangsúlyosabb.
A folyóiratokban történő tudományos közlemények száma észrevehetően megváltozott az elmúlt öt évben. A bizottság felmérései szerint a hagyományos, nagy múltú kiadók, mint pl. a Springer Nature, az Elsevier, a Wiley vagy a Taylor & Francis folyóirataiban megjelent hazai kutatások száma rohamosan csökken, míg az új megközelítést alkalmazó, tisztán open access, kizárólag online működő kiadók, mint pl. az MDPI, a Frontiers Media SA, a PLoS vagy a Springer Nature Biomed Central portfóliójának népszerűsége növekedni látszik hazánkban. A jelenség sokak szerint aggasztó, hiszen ezek a disztruptív üzleti modellt alkalmazó kiadók más működési mechanizmust használnak: reagálnak a mai elvárásokra, gyors lektorálást biztosítva a szerzők számára, ez pedig hatalmas eltérés a nagy múltú kiadók működési elveihez képest.
Holl András felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy mielőtt bármilyen folyóiratot is megbélyegeznénk, érdemes tisztában lenni a fogalmakkal. Az Akadémia nem tekinti az új publikációs gyakorlatot folytató folyóiratokat egyértelműen kifogásolhatónak. Kifogásolhatónak vagy predátornak azokat nevezzük, amelyek a disztruptív kiadók működési modelljét alkalmazva megtévesztik a kutatókat. A kettő között tehát lényeges különbség van!
Az online fórumon a tudományos kommunikáció átalakulásának veszélyeiről is szó esett: a predátor folyóiratok esetében a fenyegetést többek között a peer review hiánya okozza, az új gyakorlatot folytató folyóiratok esetében viszont a kiadvány rendelkezhet különböző tudománymetriai értékekkel (pl: IF, vagy Q érték), viszont megkérdőjelezhető a tudományos hatás hosszú távon.
Az MTA Könyvtárának informatikai főigazgató-helyettese kiemelte, hogy amikor predátor folyóiratokról beszélünk, nem az új gyakorlatot folytató folyóiratkiadókról van szó, hanem általában kevésbé ismert, kisebb folyóiratokról – vagy folyóirat kiadókról – amelyek kéretlen megkeresésekkel igyekeznek rávenni a kutatókat arra, hogy náluk publikáljanak, természetesen publikációs díj ellenében. Ezek a folyóiratok tudományos lektorálás nélkül teszik közzé a kutatási eredményekről szóló kéziratokat, majd miután hitelességüket teljes mértékben elveszítették, akár el is tűnhetnek az internetről. Érdemes azzal is foglalkozni, hogy a predátor folyóiratok milyen hatással vannak a tudományra. A blogon már korábban többször is foglalkoztunk a jelenséggel.
Az MTA bizottság javaslatai
Az MTA által felállított bizottság javaslatait ismertetve Holl András elmondta, hogy a már pályán lévő kutatók, valamint a PhD hallgatók edukációját rendkívül hangsúlyosnak tartják. A Fiatal Kutatók Akadémiája online oktató anyag készítését tervezi. Az MTA új etikai kódex kiadásán dolgozik, amely megegyezik az ALLEA elveivel. A javaslatok a CoARA, DORA és Leideni Kiáltvány iránymutatásait is figyelembe veszik, és a javaslatok célkitűzései ezekre is felhívják a figyelmet.
Hazai reakciók
A magyar hazai tudományos élet első reakciói közül Holl András kiemelte a MAB intézkedését, miszerint 2023. január 15-től a társadalomtudományok tudományterületén az egyetemi tanári pályázatok minimum követelmény teljesítéséhez nem vehető számba olyan cikk, ami az MDPI, Frontiers, PloS, Hindawi, Biomed Central (Springer Nature OA portfóliója) folyóiratokban jelent meg.
Ezen felül pedig az MTA IX. Osztálya (Társadalom- Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya) által elfogadott folyóiratlistát az elmúlt időszakban 49 olyan folyóirattal csökkentette, amelyek az “újszerű tudománykommunikációt célzó üzleti modell szerint” működnek.
A norvég lista
A bizottság a különböző EU-s országokban alkalmazott fekete és fehér listákat vizsgálta, ezek közül a norvégok által tudományfinanszírozásra használt listát fogadta el. A listán nullás minősítéssel szereplő folyóiratok kerülnek fel a kifogásolható folyóiratok listájára, amelyet a hazai kutatói közösség alkalmaz majd. A listán Holl András elmondása szerint magyar kiadású folyóiratok nem szerepelnek, hiszen a norvég lista a norvég affiliációval rendelkező kutatók publikációs szokásaira van kitalálva.
A norvég lista viszonylag szubjektív, hiszen azok a folyóiratok, amelyek nem elég transzparensek, például nincsenek norvégok az editorial boardban, gyakran nullás minősítéssel szerepelnek a listán. Így a kis országok és a térségünk folyóiratai sok esetben ilyen besorolással szerepelhetnek a listán.
Holl András az előadását követően a kérdésekre válaszolva a következőket fogalmazta meg: Az állásfoglalás egy orientáció, minden egyes döntési helyzet megoldása az eljáró bizottság jogköre, minden egyes konkrét helyzetben figyelmen kívül hagyhatja a norvég listás nullás folyóiratminősítést. Ennek értelmében tehát az MTA állásfoglalása egyfajta iránymutatásként funkcionál a magyar kutatói közösség számára. Az MTMT biztosítja majd azokat a folyóiratlistákat, amelyeken szerepelni fog a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok megjelölése, a tudományosság megítélése viszont az egyes MTA osztály-bizottságok felelősségi köre lesz. Az Akadémia várhatóan a pályázatok elbírálásánál (pl.: Bolyai) figyelembe fogja venni a listát.
Konklúzió
A javaslat célja, hogy felhívja a magyar kutatói közösség figyelmét arra, hogy megváltoztak a publikációs szokások, új üzleti modelleket alakítottak ki, illetve arra, hogy lépést kell tartani a technológia pozitív hatásaival és a negatív hatásokat is szükséges tudatosítani. Maga a javaslat egy keretrendszerként értelmezhető az előadáson elhangzottak értelmében. Az MTA az osztályoknak meghagyja az ezzel kapcsolatos döntési jogkörét.