A Nature című magas minőségű, tudományos közleményeket publikáló folyóiratot valószínűleg még az is ismeri, aki egyáltalán nem követi a tudományos felfedezéseket. A kutatók számára különösen nagy kihívás cikket megjelentetni a Nature-ben, ugyanakkor nem is olcsó vállalkozás. Ennek ellenére sokan úgy tartják, a tudomány jelenlegi működése szerint az a tudós, akinek kutatásai eredményeit a Nature jelenteti meg, jelentősen előrébb kerülhet a rangsorokban.
A folyóirat történelme egészen 1869 novemberéig nyúlik vissza, akkor publikálták az első számot. A Nature Journal 150. évfordulójára különleges történelmi összefoglalót jelentetett meg a folyóirat, összefoglalva az elmúlt másfél évszázad akadémiai történéseit, különböző videókkal és esszékkel szemléltetve. Nézd meg itt!
2021. februárjától pedig a szerzőknek lehetőségük van kiválasztani, hogy amennyiben a folyóirat hajlandó közölni a cikket, azt nyílt hozzáférésűként, vagy hagyományos, előfizetéses módon tegye. Most pedig, a szakmai lektorálásban is változást készít elő a szerkesztőség.
Nyilvános Peer Review
A kutatási cikk alapvetően a szerkesztők által koordinált hosszú párbeszéd végeredménye, ami a szerzők és a szakmai lektorok között folyt, akár hónapokon át. Ezek a beszélgetések, megjegyzések és levélváltások bizalmasak, tehát a tudományos közösség és a nyilvánosság egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán férhet hozzá egy-egy ilyen dokumentumhoz. A peer review folyamat okkal döcögős, titokzatos és hosszú, emellett pedig elengedhetetlen a tudomány minőségének fenntartásához és előre mozdításához. A gyakorlat privát mivoltának természetesen van negatív hatása is. A fiatal kutatóknak például nincs lehetőségük felkészülni egy ilyen jellegű tanácskozásra, pedig fontos lenne a fejlődésükhöz, és a publikációik megjelentetéséhez a karrierjük elején. Sőt, mivel a szakmai bírálók anonim módon végzik a munkájukat, így nem becsülik meg eléggé a munkájukat, hiszen az gyakorlatilag láthatatlan marad.
A Nature Communications 2016-os példáján felbuzdulva 2020-tól a Nature is arra biztatja a szerzőit, hogy bátran hozzák nyilvánosságra a review folyamatban keletkezett jelentéseket és a javaslatokat tartalmazó levélváltásokat. Fontos, hogy ezeket mind-mind gondosan anonimizálva közlik, és minden bíráló tisztában van vele, hogy üzenetei és reportjai a cikkel együtt nyilvánosságra hozhatók. Vagy, ha a bíráló is úgy kívánja, megnevezhető a reportokban, ezzel biztosítva a teljes transzparenciát a peer review gyakorlatban.
Meglepő hajlandóság
A Nature jelentése szerint 2021-ben a szerzők majdnem fele választotta, hogy a cikkel együtt közli a peer review alatt keletkezett párbeszédet. Ez a fajta nyitottság diszciplínánként változik. 2021-ben a genetika és a genomika területén jelentették meg a kutatási eredményeket a peer review reportokkal együtt a leginkább, a paleontológia és földtudományok kutatói voltak a legnyitottabbak a transzparenciára.
A nyilvánosság bevezetése a szakmai lektorálás gyakorlatába óriási lépés a tudomány átláthatósága felé, rendkívül értékes a peer review rendszereket vizsgáló kutatóknak. A fiatal kutatóknak is hasznosak ezek a reportok, hiszen mindegyik egy valós párbeszédet ír le. A publikus beszélgetések egyfajta útmutatóként is szolgálnak arról, hogyan is adható konstruktív visszajelzés a kutatóknak, előtérbe helyezve a kollegialitást.
A szakmai lektorálás egészen idáig egy tudós-kiváltság volt, eddig ezeket senki nem láthatta. Mostantól figyelemmel követhető, hogy egy kutató mekkora erőfeszítéseket képes tenni a tudományért. Bízunk benne, hogy a szakmai lektorok munkája a jövőben elismertebbé válik, valamint abban is, hogy a fiatal kutatók könnyebben felkészülhetnek a bírálókkal folytatott diskurzusra.