A tudományos kommunikáció változásával és a nyílt hozzáférés előre törésével egyre nagyobb figyelem övezi a kutatási adatokat is. Ez a téma eléggé megosztja a tudományos közösséget, hiszen egyre több kutatást finanszírozó szervezet rendelkezik az általuk támogatott projekt adatainak nyíltságáról. Tudományterületek szerint is változatos képet mutat az, hogy mennyire hajlandóak az adott diszciplína képviselői adataikat részben vagy teljes egészében megosztani.
Miért nem osztunk meg adatokat?
Visszatérő kérdés a kutatási adatok megosztásával kapcsolatban az, hogy miért jó az a kutatóknak, ha megnyitják mások számára adataikat. Milyen előnyük származhat ebből? Hiszen hátrányként mindenkiben megfogalmazódik, hogy ha más rendelkezik a kutatás pontos adataival, akkor azokat felhasználhatja és az eredeti adatokat létrehozó kutató előtt publikálhatja az eredményeket.
Természetesen az előbbiekben felvázolt szituáció részben kivédhető, mivel a megosztás során a publikált adatokat elláthatjuk különböző licenszekkel, amelyek biztosítják, hogy a kezdeti kutatásokat végző tudós is megkapja az őt illető elismerést.
Változhat ez a jövőben?
A jelenlegi akadémiai rendszer egyáltalán nem ösztönzi a kutatókat az adataik megosztására. Ezen szeretnének változtatni Sorbonne declaration on research data rights kiáltvány aláírói. Meglátásuk szerint az egyetemeknek mindenképp lépni kell az adatpublikálás nagyobb elismerése felé és meg kell teremteniük az ehhez szükséges környezetet is a kutatók számára, mielőtt kikerül az irányítás lehetősége a kezükből.
A nyilatkozatot jelenleg kilenc szervezet küldötte írta alá, köztük az Association of American Universities és a German U15. Az aláírók összesen 160 egyetemet képviselnek, így úgy vélik, hogy világszerte fel fognak figyelni a nyilatkozatukra a döntéshozó testületek és megindul a várt változás, hogy a kutatási adatok nyíltan elérhetővé tétele is megkapja a megfelelő elismerést.
A cél közös
A nyilatkozat aláírói mind hisznek abban, hogy a kutatási adatokkal kapcsolatos jogi kérdések tisztázása elengedhetetlen a tudomány magas minőségének fenntartásához, valamint egy átlátható publikációs rendszer felépítéséhez. Ugyanakkor gazdasági kérdés is, hiszen a kutatási adatok előállítását általában közpénzből finanszírozzák.
A cél tehát az, hogy a kutatási adatokat hozzáférhető módon tegyük közzé, ezáltal felgyorsítva a tudományos felfedezések ütemét. Nem mellesleg az ilyen lépések a globális tudományos rendszer élhetőbbé válását is eredményezheti.
Szerinted is szükség van a szemléletváltásra a kutatási adatokkal kapcsolatos jogi kérdésekben?
Forrás: Times Higher Education: Open data ‘tougher’ than open access and needs ‘mindset change’